Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.

3. Az Al-Duna keletkezése és kialakulása

3. AZ AL-DUNA KELETKEZÉSE ÉS KIALAKULÁSA

15-19 Valamikor a földtörténeti középkor végén és a harmadkor elején, a Felső-Kréta és az Eocén között gyűrődött fel az Euráziai hegyrendszer. Ennek része a Kárpátok körív alakú hegykoszorúja, mely a Kisalföld és az Alföld feltötltött medencéit fogja körül. Végső tagja, a Déli Kárpátok — vagy Erdélyi Kárpátok — a Fogarasi Havasokat, a Páringot, a Vulkánt foglalja magában. Ezeket követi délre a Dunáig a Damogled és a Bánáti hegység. A Déli Kárpátokat csaknem végig kristályos kőzetek építik fel. A Bánáti hegységnek folytatása a dunai áttörésen túl a Kelet Szerbiai Érchegység, amely a Timok folyóig tart, részben kristályos hegységekből áll, vulkáni kőzetekkel áttörve, részben pedig karsztos mészkőtömbökből. A Kárpátok és a Balkán — közelebbről a Bánáti hegység és a Keletszerbiai hegység —, félkör alakú összekötő vonalán egységes hegyláncot képező ősi tájon tört magának utat a Duna. Ez Európa legnagyobb eróziós völgye: a nagy folyami áttörés, amely összeköti a Pannóniai medencét a Havasalfölddel, Báziástól Orsován túl Kladováig tart. Az áttörés valójában négy sziklavonulatot szel át, s e szorulótokat három völgykatlan választja el egymástól: a ljubkovai, a milanováci és az orsovai medence. Az Al-Duna bejárata a legfelső, a Galambóc—ljubkovai szorulat (1040—1027 fkm) a mederből kiálló Babakáj titon mészkő sziklájától a medren keresztül húzódó Sztenka sziklazátonyig tart. A ljubkovai medence a Kamenica-pataktól az Oravica-patakig terjed, s mintegy 4—5 km hosszú és 2—3 km széles. A második szorulat a Déli Kárpátok legmagasabb vonulatában a Kozla-Dojke és Grében között alakult ki (1027—999 fkm). Itt van a Bivoli, az Izlás-Tachtalia, legvégén pedig a Vránj zuhatag. Anyaguk főleg kvarcporfir. A Grében homokkőből és mészkőből áll, a Vránj titonmészkő. A milanováci medence a Grében és a Porecska-patak közti térségben (999— 988 fkm) helyenként 3 km-re is kiszélesedik A milanováci és orsovai medencék között húzódik a Kazán-szoros. Míg a többi szorulat a hegyek csapásirányára merőleges, addig a Kazán-szorosban a völgyelet a törésvonalak irányában halad, áttörve a pala, gabbró- és jura-mész kőzeteket. Az Orsovai-medence Ogradenától a Cserna völgyéig húzódik (965—953 fkm) mintegy 2—3 km szélességben. Az orsovai medence után a Duna a Cserna torkolata alatt éles kanyarulattal délkelet felé fordulva majdnem merőlegesen szeli át azt a kristályos pala, mészkő- és homokkőhegyláncot, amely a Damogledtól a Mirocsig terjed. A hegyvonulat rétegeit a Duna medrén át is nyomon lehet követni. Ezek között a legjelentékenyebb a 3 km hosszúságban csaknem az egész medren áthúzódó Prigrada Cvijic — és Schafarzik Ferenc — szerint az Al-Duna zuhatagos szakasza helyén a Kréta után még szárazföld volt és a térszínnek lejtése volt mind a pannóniai, mind a romániai medence felé. A lejtések irányában az erózió völgyeket, bevágásokat mosott ki. A vízválasztó Golubác és Milanovác között volt. A bevágódás és lehordás következtében azonban ennek magasága állandóan csökken, míg végül a Felső-Mediterrán tenger behatolt a Pannónia medencébe s az eróziós völgyek tengerszorossá alakultak át.

18 Másrészt Milanovác és Orsova között — egy vetődésvonalban — még a Miocén előtt tág völgy húzódott, amely Milanováctól délnyugat felé, a mai Porecska völgyében, Orsovától északkelet felé pedig a mai Bachna völgyében folytatódott. Az Al-Dunának ez a szakasza tehát hosszanti völgyben folyik. Ezt a völgyet a Duna Orsovánál hagyja el, keresztezve a Damogled—