Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
A hosszirányú nyomatékok a terhelés, a lineárisnak feltételezett talajreakció és a csuklóerők alapján számíthatók. 2.633. Szivattyúállások és szivattyútelepek Belvízi szivattyútelepek és szivattyúállások alkalmazására általában a belvizcsatornák befogadóba csatlakozása helyén olyan esetben van szükség, amikor a befogadó vizszintje tartósan vagy állandóan meghaladja a bevezetendő csatorna maximális megengedhető vizszintjét. Ritkábban alkalmaznak belvizi szivattyútelepeket belvízi főcsatornák közbenső szakaszain, un. esésnövelő szivattyútelepként /32. ábra/ vagy két szomszédos belvizcsatorna között - árapasztó szivattyútelepként. 32. ábra Esésnövelő szivattyútelep elvi vázlata 1 - vizszin gravitációs üzem esetén; 2 - vizszin szivattyús üzem esetén Szivattyútelepek és szivattyúállások között az a különbség, hogy mig a szivattyútelepeken a gépi berendezések és a kezelő személyzet állandóan a helyszínen van, addig a szivattyúállásokon csak a szivattyúzás lehetősége biztosított a szivattyúk elhelyezésére szolgáló aknák, gépalapok beépítésével. A gépeket és kezelő személyzetet esetenként kell a helyszínre szállítani. Azt, hogy szivattyútelepet, vagy szivattyúállást célszerűbb épiteni, gazdasági megfontolások eredménye alapján lehet eldönteni. A szivattyútelepek beruházási költsége és az ebből eredő, a szivattyúzott víztől független állandó évi költségráfordítás /amortizáció, eszközlekötés, fenntartás/ magas, a tényleges üzemköltség viszonylag alacsony. A szivattyúállásoknál a beruházási költséggel arányos évi állandó költségráfordítás kisebb, viszont a gépi berendezés esetenkénti helyszínre szállításának, az 66
