Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
un. "felvonulásnak" a költségei jelentősen megnövelik a tényleges üzem esetén jelentkező költséget. Mivel a viz átemelésének önköltsége az évi állandó /A/ és változó /V/ költségösszetevők összegének és az átemelt évi vizmennyiségnek /QT/ a hányadosaként adódik: _ Á + V Ft/év 6 QT m3/év és mivel a V változó összetevő maga is arányos az átemelt vizmennyiséggel, az állandó költségösszetevő hatása annál jelentősebb, minél kisebb az átemelt évi vizmennyiség, azaz minél kisebb az átemelendő vízhozam és minél kisebb a szi- vattyuzási üzem átlagos évi tartóssága. Ebből következik, hogy viszonylag nagyobb vízhozamoknál, nagyobb öblözetek zá- rőszelvényében, valamint gyakori és tartós üzemnél szivattyútelepet célszerű építeni, mig kisebb vizszállitásu csatornák esetében, ritkán /esetleg csak több évenként egyszer egy-két hétig/ jelentkező átemelési igény esetén elegendő szivattyúállás létesítése. A részletesebb gazdasági elemzéshez elengedhetetlen a vizhozam és vizszintviszonyok elemzése. A vízhozamok, vizmennviségek előfordulási valószinüsége, tartóssága a belvízrendszerek mértékadó belvizhozamainak számítására korábban ismertetett módszerek alapján megállapítható,- a hozzájuk tartozó átemelési magasságok azonban már általában csak közelítőleg határozhatók meg, különösen árvédelmi töltésben épitett szivattyútelepek esetében, ahol a befogadó vízjárása és a belvizhozamok között csak gyenge kapcsolat van. A vizsgálatra a helyi sajátosságok jelentős hatása miatt általánosan alkalmazható módszert nem lehet adni. A Duna magas vízállására például tél végén - kora tavasszal /jeges árvizek/ és nyár elején /az Alpokban fellépő hóolvadással egyidejű esők idején/ lehet leginkább számítani. Ezek az időpontok többnyire nem esnek egybe a beivizöblözetek mértékadó vizszállitásának időpontjával. A Tisza vízgyűjtőjén azonban az árvizek és belvizek általában egyszerre, április-május hónapban jelentkeznek. Részletes vizsgálat hiányában irányelvként azt mondhatjuk ki, hogy a szivattyútelep vagy szivattyúállás szivattyúi még a várható legnagyobb vizszintkülönbségek esetén is képesek legyenek a belvizhozam részleges átemelésére, a mértékadó belvizhozamhoz tartozó munkapont azonban a belvizi és árvízi helyzet együttes előfordulási valószínűségének megfelelő alacsonyabb emelőmagassághoz tartozzék. A szivattyúk megkívánt manometrikus emelőmagasságát a vizszin- tek geodéziai szintkülönbségének és az átemelés során fellépő hidraulikai veszteségeknek az összege adja meg. A szivattyúteleppel, ill. szivattyúállással szemben támasztott követelmények: a mértékadó vizhozam és emelőmagasság alapján kell eldönteni; a/ az alkalmazandó szivattyúk tipusát és számát; b/ a szivattyú magassági elhelyezését; « 67
