Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
1. A síkvidéki vízrendezés feladata
1. A síkvidéki vízrendezés feladata A vízrendezés feladata általában a vizfeleslegek kártételei elleni védekezés. A vizrendezési feladatoknak domb /hegy/- és sikvidéki feladatokra való felbontását nemcsak mennyiségi eltérések, hanem jelentős minőségi különbségek is szükségessé teszik. Dombvidéki területeken a felszínre csapadék formájában jutott vízmennyiségnek az a része, ami a talajba nem tud közvetlenül beszivárogni, mindenképpen lefolyik és emberi beavatkozás nélkül is a mélyvonulatokban, völgyekben, vízfolyásokban gyűlik össze. Sikvidéki területen, természetes állapotban, összefüggő, a viz levonulását biztositó kifejezett mélyvonulatok nincsenek, az a vízmennyiség, ami a talajba beszivárogni nem képes, a keletkezés helyén marad, vagy kisebb lefolyástalan mélyedésekben gyűlik össze. Belvizeknek a sik területeken elöntéseket okozó, vagy a felszini talajrétegeket teljesen telitő, természetes utón el nem távozó vizeket nevezzük. Korábban a belvizek fogalmát az árvédelmi töltések lefolyást akadályozó hatásához kapcsolták és belvizeknek az árvédelmi töltések szintjével kimetszett "belvizártérről" származó felszini vizeket nevezték /l. ábra/, mig ugyanannak a vízgyűjtőterületnek a metszésvonal feletti részét külvizgyüj- tőnek vagy fennsiki területnek nevezték. Ez az elválasztás lényegi különbséget nem tartalmaz, meghatározás csak kis területeknél egyértelmű, ezért ma már kevéssé használják. Lényegbevágó eltérés van a vizfeleslegek dombidéken és sikvidéken okozott kárainak jellegében is. Dombvidéki területen a viz gyors levonulása okozza a károkat a területen /erózió/ vagy a völgyekben, vízfolyásokban, mig sikvidéki területen a tartósan a felszínen vagy annak közelében maradó viz károsit. Dombvidéki területekről levonuló vizmennyiséget legnagyobb részt az embertől független külső meteorológiai, talajtani, domborzati és növényzeti adottságok határozzák meg és csak kisebb mértékben van lehetőség a vízmennyiség és vízhozamok mesterséges szabályozására. A sikvidéki területről lefolyó vizhozam értékét a mesterségesen kialakított vizvezető medrek vizszállitó képessége korlátozza, ezért ezekről annyi viz folyik le, amennyit a kiépített müvek lehetővé tesznek. 5
