Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése

bontó sebességérték alatt marad, mivel a két különböző sebességű áramlás határfelületén fellépő forgók, örvények a mederre veszélyesek.

A Qm mértékadó vizhozam és a helyi viszonyoknak megfelelően választott vm sebesség hányadosaként megkapjuk a műtárgy megkivánt F keresztmetszeti felületét:

F /m2/

Qm /m3/s/ vm /m/s/

Belvízcsatornáinknál - a nagy főgyűjtőcsatornák kivételével - dülőutak és az alacsonyabbrendü müutak keresztezése típusterv szerinti átereszekkel oldható meg. A járatos méreteket az alábbi táblázat adja meg.

XII. táblázat

Tipusmütárgyak keresztmetszeti méretei

Szelvényalak

Típusterv szám

Méret

F

III. 10-42

q> 6o

0,28

u

I. 10-30

q> so

0,50

I. 10-31

80 x 110

0,88

I. 10-32

100 x 120

1,20

I. 10-33

120 x 140

1,68

VHT

140 x 160

2,24

III. 10-88

2 x 80 x 110

1,76

III. 10-90

2 x 100 x 120

2,40

III. 10-92

2 x 120 x 140

3,36

L_

VHT

2 x 140 x 160

4,48

A 60 cm (p csőáteresznél kisebb keresztmetszeti méretet akkor sem alkalmazunk, ha a számítások szerint ez megengedhető lenne, ugyanis kisebb méretű műtárgyak tisztántartása már nehezen oldható meg. A 2 x 140 x 160 cm szelvény viz- szállitását /kb. 4 m^/s/ meghaladó mértékadó vizhozamu csatornákon már hidakat alkalmaznak.

Egy kör és egy négyszögszelvényü áteresz vázlatát a 20. illetve 21. ábra tünteti fel.

50