Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

2. Síkvidéki vízrendezés müveinek és tevékenységeinek tervezése

Hosszmetszet Kereszt metszet Körszelvényű közúti áteresz vázlata 21. ábra Négyszögszelvényü közúti áteresz vázlata Körszelvényű átereszeket alacsony terhelési osztályú utak alatt általában előregyártott talpas betoncsövekből ké­szítik. A csövek alá kiegyenlítő alzatbetonréteget, az il­lesztésekhez habarcsgyürüt készítenek. A csőáteresz két vé­gét ugyancsak beton csőfej vagy szárnyfal zárja le. A meder­hez való csatlakozásnál a talajadottságoktól és sebességi viszonyoktól függően készülhet elő- és utóburkolat. A pálya­testet 2,0 m-nél kisebb szintkülönbségnél kerékvetők, e fö­lött előregyártott oszlopokból és gerendákból készített kor­lát határolja. A közlekedési eszközök koncentrált kerékter­helésének elosztására az átereszek beton elemei fölött álta­lában legalább 60 cm vastag teherelosztó földréteget kíván­nak meg. Amennyiben a keresztező ut pályaszintje alatt ilyen méret nem áll rendelkezésre, az útpálya szintjét 1:10 - 1:15 lejtéssel megemelik, un. rámpát épitenek. a műtárgyhoz. Ha az ut szilárd burkolata miatt a rámpa kialakítása költsége len­ne, vagy az ut függőleges vonalvezetését megzavarná, az áte­resz acsatorna fenékszintje alá süllyesztve bujtatóként is kialakítható. A bujtatok szerkezeti kialakítását a további­akban a csatornák keresztezésénél tárgyaljuk. Nagyobb terhelési igénynél /közúti terhelés vagy vasú­ti áteresz/ a körszelvényű átereszek un. békaszáj szelvényű kialakítással, helyszínen csömöszölt kivitelben készülnek ugyancsak típustervek felhasználásával /22. ábra/.Kialakitá- suk, mederhez való csatlakozásuk egyébként hasonló az előre­gyártott elemekből készített műtárgyakhoz. A helyszínen betonozott egyszerű vagy iker négyszög­szelvényü átereszek rövidebb műtárgyaknál egy darabból, hosz- szabb műtárgyaknál két vagy három darabból állnak. A tipus­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom