Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)

Petrasovits Imre: Az öntözés műszaki és mezőgazdasági összefüggései. Bevezető előadás

14

tervezhetők. Ez azonban - több év átlagában - nagy területekre és a növénytermesztés teljességére érvényes. Az egyes években, az ország egyes részein és egyes kultúrák esetében, az előre nem látható időjárási szélső helyzetek továbbra is lényeges termésingadozást okozhatnak.

c. A vizgazdálkodás főbb sajátosságai, módosulásának várható tendenciái.

A vizgazdálkodás és a növénytermesztés fejlesztése egyre jobban egymás feltételévé válik, a két beavatkozás közötti kölcsönhatás szorosabb lesz.

A szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb figyelmet érdemlő természeti tényező, nagy térségi volta a helyi szabá- lyozhatósága miatt: a viz. A viz a termelést legáltalánosabban /térben és időben/ limitálni képes nyersanyag és feltétel. A viz nem csupán "egy" a mezőgazdaság természeti, termelési feltételei közül, hanem a szerepe is integráló. Káros bősége vagy aszályt okozó hiánya, ezek mértéke és gyakorisága, alapvetően megszabhatja egyéb természeti tényezők /hő, fény, stb./ szerepét, a mezőgazdasági, növénytermesztési beruházások és a termelési tényezők hatását, valamint az emberi munka termelékenységét.

A vizgazdálkodás! beruházások hatékonyságát, eredményességét, a növénytermesztési beavatkozások szintje /intenzitása, módja/ lényegesen csökkentheti vagy fokozhatja.

A viz említett integráló szerepének objektiv alapjai vannak. Ezek a következők:

a/ káros bősége, illetve hiánya gátja, vagy fékezője a növénytermesztésnek;

b/ a természetes csapadék időpontja és mennyisége ma még nem