Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)
Petrasovits Imre: Az öntözés műszaki és mezőgazdasági összefüggései. Bevezető előadás
15 szabályozható, az egyes termőhelyek szempontjából pedig véletlenszerű; c/ a természetes csapadék keletkezése, vagy hiánya, nagytérségi jelenség és igy a termelés jellegét, módját táj- szerüen is /pl. vizgyüjtő/ módositja; d/ a természetes csapadék szélső értékeinek a növénytermesztésben jelentkező pusztitő hatását az egyes termőhelyeken, célszerű emberi beavatkozásokkal esetenként ki lehet küszöbölni, vagy legalábbis mérsékelni; e/ szezonalitása és ciklusossága szabályzóan hat a termelés szervezésére, a növénytermesztési munkák menetére; f/ a növénytermesztés lényege, hogy tárgya és eszköze is jórészt /talaj, növényállomány/ bio-ökoszisztéma, mely egy pillanatra sem nélkülözheti a viznek bizonyos értékhatárok közötti mennyiségben való jelenlétét. A mezőgazdasági és erdő területeken kezelt vizek el- és odavezetése /I m viz kezelési költsége/ egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényel. Várható, hogy ezeknek növekvő hányadát fogja az állam a területileg érintett és gazdasági előnyt élvező mezőgazdasági üzemekre fokozatosan átháritani. Az. egyes gazdaságok és termőhelyek termelési szintje közötti különbségek fokozódása következtében számítani lehet a vízgazdálkodási szintnek a jelenleginél nagyobb viszonylagos differenciálódásával, az egyes vízgyűjtők vagy azok egyes részei között. A vizgazdálkodás fejlesztésének tervezése nem jelentheti egyszerűen egy-egy üzem mezőgazdasági növénytermesztési igényeinek mechanikus kielégítését. E munka során, a vizgazdálkodás és növénytermesztés közötti hatásoknak olyan oda-vissza egyeztetésére van szükség, amelynek során a növénytermesztési igények, illetve a korábbi célok módosulása is bekövetkezhet. A mezőgazdasági üzemek belső vízszükséglete a növekvő létszámú és koncentrált állattartó telepek fejlődésével gyors ütemben fog növekedni.
