Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása

az öntiizés eszközértékének banuaöasa az összes eszközből, % 100 SO 80 10 00 50 40 30 20 10 0

0 10 10 30 ,40 50 50 10 80 90

az öntözött terület hani/adn az összes területből, %

100

11. ábra. Az öntözés hatása az eszközszükségletre és összetételére, változó körülmények mellett

Az ábra használatát illetően a behúzott segédvonalak tájékoztatnak. Bármely tényező meghatározható valamelyik ismeretében a segédvonalak jelölt elvi használatával.

Az ábra azt mutatja, hogy az öntözés hatása növekszik, ha nagyobb értékű az öntözőberendezés és kisebb az öntözésen kívüli eszközök értéke, valamint ha nő az öntözött terület hányada. Ennek megfelelően az öntözési eszközök a gazdaság összes eszközértékének 80%-át is elérhetik. Ez viszont ökonómiai szempontból nem feltétlen indokolt,

mert a nagyobb értékű berendezések általában nagyobb értékű öntözésen kívüli eszközökkel társulnak gazdaságosabban.

Munkaerő-szükséglet és munkaerő-gazdálkodás

Az öntözéses termelés hatására növekszik a munkaerő-szükséglet. A növekedés mértékét a következő főbb tényezők befolyásolják:

— az öntözőberendezés típusa,

— az öntözéses termelés mérete és az öntözött növények vetésterületi aránya,

— az öntözés intenzitása,

— a növénytermelés technológiája (gépesítés, kemizálás) és

— a gazdaság üzemi adottságai (távolságok, termelési szerkezet, értékesítés stb.).

Hazánkban jelenleg, országos átlagban, mintegy 5—8 munkanappal többet használtunk fel az öntözött területen a száraz termeléshez képest, ami a növénytermesztés átlagos munkaszükségleténél mintegy 30%-kal több.

74