Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
A munkaerővel kapcsolatos hatásokat több szempontból kiindulva kell mérlegelni. Egyrészt nagyobb mennyiségű, más oldalról viszont minőségileg más munkák adódnak. A kézi munkaszükséglet jelentékeny részét az öntözési munkák adják. Ez az öntözőberendezés milyenségétől és az öntözés üzemi formájától függően 1—5 munkanapot jelent az öntözött terület egy kh-jára vonatkoztatva. Ezenkívül azonban még egyéb, az öntözéssel közvetett kapcsolatban levő munkák (javítás stb.) is jelentkeznek. A termelési munkák mennyisége lényegesen összetettebb formában jut kifejezésre. Alapvető szempont a termelés technikai színvonala. A technikai színvonalat azonban öntözéses termelés esetén termelésgazdaságossági szempontból feltétlenül növelni kell. Ennek megfelelően csak a gépesítés és a kemizálás együttes figyelembevételével lehet vizsgálni a termelési munkákra gyakorolt hatást is. Viszonylag kis méretű öntözésnél nem számolhatunk nagy hatással és jelentős termeléstechnikai változással sem. Hasonlóképpen van ez időszakos öntözésnél is, ahol az öntözés az adott termelési feltételek jobb, egyenletesebb kihasználását jelenti. Nagyméretű intenzív öntözésnél viszont alapvető hatásokkal kell számolni, amelyek nemcsak a kézi munkaerőt érintik. A munkaszükségletet illetően tehát egyrészt az öntözési, másrészt a termelési munkák növekedésével kell számolni. Az utóbbi azonban csak a gépesítés és a kemizálás helyzetével összefüggésben ítélhető meg. Az öntözési igény felmerülhet a munkaerő-kapacitás jobb kihasználása érdekében is. Ez általában jó munkaerő-ellátottságú gazdaságra jellemző. Ilyen esetben természetesen más szempontot is figyelembe kell venni, de alapvetően a munkaerő-kapacitás kihasználási lehetősége a döntő (33. táblázat). A táblázatból látható, hogy a gazdaság öntözés előtti termelési szerkezete nagyon minimális kapacitáskihasználást tett csak lehetővé. A szerkezetváltoztatás már lényegesen növelte a kihasználás mértékét, de öntözéssel ezt tovább lehetett javítani. Az öntözés azonban nemcsak a jobb kihasználás lehetőségét teremtheti meg, hanem a felhasznált munka hatékonyságát is növelheti. Ezt mutatják a 33. táblázat munka33. táblázat. A termelés szerkezeti átalakításának és az öntözés bevezetésének hatása a munkaszükségletre, a munkaerő kapacitásának kihasználására és a munkatermelékenységre* Megnevezés Az öntözés bevezetése előtt A termelési szerkezet változása után öntözés nélkül öntözéssel Az összes munkaszükséglet (10 órás munkanap) 67 400 125 000 132 000 A rendelkezésre álló munkaerő kapacitásának kihasználása (%) 39 72 77 A 10 órás kézi munkanapra jutó — termelési érték, Ft 104 140 195 — bruttó jövedelem, Ft 50 82 130 — nettó jövedelem, Ft 7 18 66 75
