Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
Az öntözés hatása viszonylag egyszerűen lemérhető', ha az öntözés bevezetésével a gazdaság termelési szerkezete lényegesen nem változik. Bonyolultabb a hatás szerkezetváltozással egybekapcsolt fejlesztés esetén. A 32. táblázatból látható, hogy a szerkezetváltozásnak lényegesen nagyobb a befolyása az állóeszközök mennyiségére, mint az öntözésnek. Az öntözés hatása viszont igen nagy a termelés állóeszköz-igényességét illetően. A példának vett gazdaságban szerkezetváltozással és öntözés nélkül egy gabonaegységre jutó állóeszköz-igény 440 Ft, míg ugyanez öntözéssel 198 Ft. Az ilyen jellegű hatások fokozottan vonatkoznak az ültetvényeket nagy arányban öntöző gazdaságokra. Ez alapvetően abból adódik, hogy a nagy értékű ültetvények állóeszköz-igénye nem az öntözéstől függ, hanem inkább az öntözés teszi lehetővé az ilyen intenzív termelési irány gazdaságos hozamszintjének kialakítását, aminek eredménye a termelés állóeszköz-igényességének a csökkenése is. Az öntözés hatása az épület- és gépellátottságon túl speciális problémákat is magában foglalhat, amint ezt az előző gazdaság példája is mutatja. Bizonyos értelemben általános hatásnak ítélhető az állatállomány növekedése is, amelyen belül a tenyészállatok szintén állóeszköznövekedést eredményeznek. Ennek mértéke azonban rendkívül változó és főként a takarmánytermesztésre irányuló öntözőgazdaságok jellemzője. Itt ui. a haszonállatok mellett már nagyobb tenyészállomány is kialakulhat. Az állattenyésztésre gyakorolt hatás több irányú lehet. Egyrészt a takarmánynövények hozamának növekedése nagyobb méretű telepek kialakítását teszi lehetővé, másrészt a biztonságosabb takarmánybázis egyenletesebb és gazdaságosabb termelésre ad lehetőséget. Ez a jobb termelési lehetőség azonban olyan következménnyel is jár, hogy az állattenyésztés termelési színvonalát a takarmánytermesztés színvonalára kell emelni. A takarmánynövények öntözése ui. még viszonylag kevés állóeszközzel létesíthető öntözőberendezés esetén is lényegesen növeli az állóeszközök összes mennyiségét. Viszont fordítva is elmondható — amint az öntözés gazdaságon belüli feladatai között is szerepel —, hogy éppen a magas színvonalú állattenyésztés igényli az öntözést. Általános jelenség az is, hogy öntözés hatására megváltozik az állattenyésztés fajok közötti összetétele. Az öntözéses termelés hatására növekszik a szállítási munkák mennyisége. A megnövekedett feladatot egyrészt a meglevő eszközök jobb kihasználásával, másrészt új eszközök beszerzésével lehet megoldani. A szállítási munkák vonatkozásában azonban más probléma is felmerülhet; növekszik a gazdaságon belüli utak terhelése, mert ugyanazon területről többet kell szállítani. Szállításgazdaságossági szempontból ez a körülmény azt jelenti, hogy a szállított mennyiségnek megfelelő utakat kell kialakítani. Ha ez nem történik meg, úgy csak kisebb teljesítménnyel, következésképpen nagyobb szállítókapacitással oldható meg a feladat. Olasz vizsgálati adatok szerint kh-anként az öntözéses termelés milyenségétől és méretétől függően 4—20 m/kh út szükséges, amelyből 65 % burkolt és 35 % burkolatlan. 80 százalékos öntözött területi arány mellett az öntözés előttihez képest négyszeres fajlagos úthosszái számolnak. Az öntözés hatását több tényező együttes eredőjeként kell felfogni. Másként kell ui. értékelni az eltérő értékű öntözőberendezés, az öntözésen kívüli eszközök és az öntözés méretének a hatását. Ezt az összefüggést mutatja all. ábra. 73
