Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
22. táblázat. A 2500 11perc vízszállító képességűnél nagyobb méretű hordozható esőztető berendezések jellemző gazdasági mutatói A mutató megnevezése Egység Élővízből Csatornából Víztározóból üzemelve 1. A létesítésnél a) Beruházás — bruttó területre Ft/kh 2100 4600 5100 — nettó területre Ft/kh 2100 4950 5100 — a gépi beruházás aránya v / 0 100 45 40 b) Felhasznált anyag — fém kg/kh 60 60 60 — cement kg/kh — 20 30 — műanyag kg/kh — — — c) Területkiesés % — 4,0 — 2. Az üzemelésnél a) Munkafelhasználás — egységnyi vízmennyiségre óra/holdmm 0,20 0,20 0,20 — egységnyi területre óra/kh 30 30 30 b) Üzemanyag-felhasználás — egységnyi vízmennyiségre kg/holdmm 0,43 0,43 0,43 — egységnyi területre kg/kh 65 65 65 c) Öntözési költség — egységnyi vízmennyiségre Ft/holdmm 4,50 5,40 5,60 — egységnyi területre Ft/kh 720 860 900 — az állandó jellegű költségek aránya % 15 20 Félstabil berendezések Az öntözött terület méretének növekedésekor a hordozható berendezések használata több nehézségbe ütközik. Előfordulhat, hogy egy-egy gazdaság 40—50 hordozható berendezéssel öntözne, és ezek rendszeres mozgatása, javítása és munkaeró'vel (gépész, öntözőmunkás) való ellátása szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Többek között ezek a nehézségek sürgették a félstabil és stabil esőztető berendezések kialakitását. Különösen fontos körülmény lehet, hogy ha összefüggő területen akar a gazdaság öntözni. A félstabil berendezéseknél a helyhez kötöttség (az öntözhető terület állandósága) kialakult termelést és állandóságot feltételez. A rendszeres, intenzív öntözés is feltétele a gazdaságosságnak. 200 kh-nál kisebb területet ellátó berendezések. Az ebbe a csoportba tartozó berendezések a 23. táblázatban közölt mutatókkal jellemezhetők. Jellemzőik: a beruházási 62
