Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
23. táblázat. A 200 kh-nál kisebb területet ellátó félstabil esőztető berendezések jellemző gazdasági mutatói A mutató megnevezése Egység Élővízből vagy főműről üzen: Víztározóból lelve 1. A létesítésnél a) Beruházás — bruttó területre Ft/kh 11 000 14 000 — nettó területre Ft/kh 11 100 14 000 — gépi beruházás aránya % 20 15 b) Felhasznált anyag — fém kg/kh 120 120 — cement kg/kh 50 60 — műanyag kg/kh — — c) Területkiesés % — — 2. Az üzemelésnél a) Munkafelhasználás — egységnyi vízmennyiségre óra/holdmm 0,17 0,17 — egységnyi területre óra/kh 26 26 b) Üzemanyag-felhasználás — egységnyi vízmennyiségre kg/holdmm 0,44 0,44 — egységnyi területre kg/kh 65 65 c) Öntözési költség — egységnyi vízmennyiségre Ft/holdmm 5,50 6,10 — egységnyi területre Ft/kh 880 1 000 — az állandó jellegű költségek aránya V / O 30 40 költség és az anyagigény igen nagy, az elhasználódás lényegében időarányos. Az ilyen berendezések csak intenzív kultúrák öntözésére alkalmasak. Amikor a gazdaság kis területet kíván öntözni, nem célszerű ezt a típust kiválasztani, mert hordozható berendezésekkel lényegesen kedvezőbben megoldható az öntözés. 200—1000 kh közötti területet ellátó berendezések. Az előbbieknél lényegesen kedvezőbb képet mutatnak a 200—1000 kh közötti területet ellátó berendezések. Itt ui. előnyösebben alakulnak a fajlagos létesítési ráfordítások, és ez csökkenti a beruházási költségeket is. Jellemző mutatóit a 24. táblázatban közöljük. Az előző csoporthoz viszonyítva csökken a beruházási költség és emellett az üzemelés során felhasznált munkamennyiség is. Általában kedvezően alakulnak a gazdasági mutatók, de a nagy beruházás miatt csak intenzív öntözés és termelés mellett ajánlhatók az ilyen berendezések. 63
