Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
21. táblázat. Az 1500—2500 llperc vízszállító képességű hordozható esőztető berendezések jellemző gazdasági mutatói A mutató megnevezése Egység Élővízből Csőkútból Csatornából üzemelve 1. A létesítésnél a) Beruházás — bruttó területre Ft/kh 1700 2100 4300 — nettó területre Ft/kh 1700 2100 4500 — a gépi beruházás aránya % 100 80 40 b) Felhasznált anyag — fém kg/kh 50 60 50 — cement kg/kh — — 2u — műanyag kg/kh — — — c) Területkiesés % — — 4,5 2. Az üzemelésnél a) Munkafelhasználás — egységnyi vízmennyiségre óra/holdmm 0,27 0,27 0,27 — egységnyi területre óra/kh 40 40 40 b) Üzemanyag-felhasználás — egységnyi vízmennyiségre kg/holdmm 0.45 0,45 0,45 — egységnyi területre kg/kh 70 70 70 c) Öntözési költség — egységnyi vízmennyiségre Ft/holdmm 4,30 4,40 5,10 — egységnyi területre Ft/kh 690 710 810 — az állandó jellegű költségek aránya 7o 4 15 2500 //perc vízszállító képességűnél nagyobb berendezések. Az ilyen berendezések már kevésbé mozgathatók, különösen fémcsövek használatánál. Kutakról és patakokból már csak kivételes esetben lehet ezeket üzemeltetni. Egy-egy berendezéssel öntözhető terület 120—200 kh. Az e csoporthoz tartozó berendezéstípusok jellemzőit a 22. táblázat adatai szemléltetik. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a létesítésnél — a kisebb berendezésekhez mérten — már nem lehet megtakarítással számolni. Az üzemelés jellemzői viszont javulnak. Csökken a munkafelhasználás és az üzemanyagigény is. Az öntözési költség szinte változatlan. A legnagyobb méretű hordozható berendezések alkalmazása tehát már csak kivételes esetben látszik előnyösnek. A különböző vízszállítású hordozható berendezések ökonómiai jellemzőit érdemes együttesen is áttekinteni. 61
