Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
hosszabb idő alatt használódnak el, viszont a használattól szinte független javításikarbantartási munka, illetve költség terheli ezeket. Az építmény helyhez kötött, nehezebb a kihasználása; mindezek ökonómiai szempontból hátrányos tulajdonságok. A gépészeti beruházásokra jellemző, hogy gyorsabban elhasználódnak, javítási igényük a használattal arányos. A beruházási költség mellett tehát fel kell tüntetni a gépészeti hányadot is, mert így látható csak annak költségkihatása. Az anyagigény elsősorban a népgazdaság szempontjából jelentős. Ez azonban érinti az egyes gazdaságokat is, mert ha elegendő mennyiségben nem áll rendelkezésre az országban, vagy nem hozható be a szükséges mennyiségben, úgy ez az érintett berendezések létesítését is korlátozza. Más oldalról fejlesztési igényt is felvethet a népgazdaság felé, ami az ipari kapacitás bővítését vagy új egység létesítését teszi szükségessé. A beruházási költség mellett ez a legfontosabb népgazdaságot érintő mutató. A termelésből kieső terület igen fontos minőségi mutató, mely a különböző létesítmények (csatorna, gát stb.) által elfoglalt termőterület nagyságára utal. Ez a mutató annál nagyobb jelentőségű, minél kevesebb a földterület, minél sűrűbb a lakosság és minél belterjesebb a termelés. Az üzemeléssel kapcsolatos ráfordítások a következő mutatókkal jellemezhetők: a) emberi munkafelhasználás, munkaóra/holdmm; munkaóra/kh, b) üzemanyag-, illetve energiafelhasználás, kg/holdmm; kg/kh, c) öntözési költség, Ft/holdmm; Ft/kh. Az emberi munka felhasználásának nagysága elsősorban a gazdaság szempontjából vetődik fel. Ennek alapján állapítható meg egyrészt a berendezés működtetéséhez szükséges munkaerő, másrészt ebből ítélhető meg — adott termelési technológia esetén — az egyes berendezéseknél a munka termelékenységének az alakulása. A munkaerőhelyzet felmérése azért nagyon fontos, mert sokszor ettől függ a berendezés kellő kihasználása, vagy pedig a felmérés alapján egy nagyobb munkaigényű berendezést lehet beállítani, amellyel jelentős beruházási összeg takarítható meg. Az üzemanyag-, illetve energiaigény elsősorban népgazdasági szinten jelentős, mert vagy a folyékony üzemanyag termelését és szállítását kell növelni, vagy a villamos- energia-termelést és a távvezeték-hálózatot kell bővíteni. Az ország gazdasági helyzetétől függően mindezek a gazdaságok számára is meghatározó tényezők, egyrészt a felmerülő szállítási feladatok, másrészt a villamosenergia-használattal együtt járó bizonyos üzemelési korlátozások révén. Ugyanakkor nemcsak közvetlen, hanem közvetett hatások is adódnak, mert a felhasznált energiától függően a munkaszükséglet és a költségek tekintetében lényeges különbségek adódhatnak. Az öntözési költség valamennyi felsorolt és itt nem említett tényező összetett kifejezője. A gazdaság szempontjából alapvető fontosságú mutató. Nem elegendő azonban csak a költség összegét ismerni, hanem meg kell határozni az összes költségen belül az állandó jellegű költségek arányát is. Ez ui. gazdaságossági szempontból sok esetben jelentősebb lehet, mint a költség nagysága. Jelentősége különösen akkor nő,, ha a berendezések kapacitását évente változó mértékben lehet csak kihasználni. 40
