Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
A különböző öntözési módok gazdasági jellemzése Az előzők során az egyes öntözési módok gazdasági jellemzőit — összefoglalóan — két nagy csoportba: a létesítés és az üzemelés fogalomkörébe soroltuk. A továbbiakban az egyes öntözési módok gazdasági jellemzőit részleteiben tárgyaljuk. A létesítési jellemzőket befolyásolja: — a vízforrás, — a vízkiemelő mű, a vízvezető- és vízszétosztó hálózat technikai megoldása, — az építés anyaga, — a műveknek a területen történő elhelyezése és — az öntözés technikája. Az üzemelés jellemzői különbözők lehetnek: — az építési sajátosságoknak, — a beruházás nagyságának és jellegének és — az öntözési munka szervezési jellegzetességeinek megfelelően. Felületi öntözés A felületi öntözésnek hazánkban az 1960-as évek elejéig vezető szerepe volt. Fejlődését azonban nagymértékben gátolta az a körülmény, hogy a technikai fejlődés csak egyirányban, az esőszerű öntözés felé halad, és így a több évvel ezelőtt még korszerűnek nevezhető felületi berendezések is gyorsan elavultak. A felületi öntözés elterjedt berendezése és üzemelési módja nem felelt már meg a nagyüzemi igényeknek, az öntözés gyors fejlesztése könnyebben megoldható volt esőztető berendezésekkel. Ezenkívül más tényezők is (helyi vízforrások, kisebb területek, mozgathatóság, gyors megvalósítás, ipari kapacitás stb) az esőszerű öntözés fejlesztését indokolták. Ma már azonban biztató kísérletek folynak a felületi öntözés műszaki fejlesztésére is, főleg a műanyagok felhasználásával. Műanyagot használnak pl. a rizsgátaknál, a csatornák burkolására és az ideiglenes jellegű csatornák tömlővel történő helyettesítésére. A létesítés (építés-beruházás) jellemzői Ismeretes hogy a felületi öntözésnél nagy szerepe van a terep alakulásának. Kedvezőtlen alakulásit terepen egyrészt nem lehet kifogástalan minőségben öntözni, másrészt az öntözés költsége is lényegesen nagyobb lesz. A felületi öntözés bevezetése előtt a természetes terepalakulás kisebb-nagyobb mértékű rendezése általában csak kivételesen maradhat el. A terep rendezése főként a nagyüzemi gazdálkodással kerül előtérbe, mert kisüzemi körülmények mellett jobban lehet alkalmazkodni a terepegyenetlenségekhez. A tereprendezés nagy mennyiségű (100—400 m3/kh) föld mozgatását teszi szükségessé, és ennek következtében tetemes költséget igényel. A megmozgatandó földmeny- nyiség gazdaságossági határát általánosságban nehéz megadni, de 400 m3/kh felett 41
