Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
kettő — a felületi és az esőszerű — közül választanak. Ennek legfőbb oka, hogy az altalajöntözés jelenleg nagyon költséges, s feltehetően ez még hosszú ideig így is lesz; másrészt technikailag sem kialakult, ezért rendszerint csak a feltétlen területeken alkalmazzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem kell az altalajöntözéssel számolni, ui. intenzív termelés közepette viszonylag rövid időn belül ebből is gazdaságos berendezés lenne kialakítható. Az öntözési módok Magyarországon termesztési, technikai és egyéb okok miatt igen • gyors változáson mentek át (12. táblázat). Ez a változás sokrétű következménnyel jár mind az egyes gazdaságokban, mind országosan. Az egyes öntözési módok műszaki színvonala igen különböző, és ez a kiegyensúlyozott fejlesztést hátráltatja. Mind a feltétlen, mind az egyéb öntözött területen terjedőben van és gazdaságossági szempontból is jelentős a kombinált öntözés. Ezt elsősorban a felületi öntözésre berendezett területeken alkalmazzák, ahol egyes öntözéseket (pl. kelesztés, kezdeti fejlődést siettető öntözés) vagy egyes növények valamennyi öntözését esőztető berendezéssel végzik. Elképzelhető a kombinált öntözés úgy is, hogy az esőszerű öntözést felületi öntözéssel egészítik ki olyan időszakban, illetve esetben, amikor nagy vízmennyiséget kell kiadni egy alkalommal. A kombinált öntözésre természetesen csak egyes berendezések alkalmasak. így szóba jöhetnek hordozható vagy egyes önjáró esőztető berendezések, vagy pedig ideiglenes (olcsón kivitelezhető) felületi berendezések. A kombinált öntözés nem új módszer. Jelentősége leginkább abban van, hogy általa az egyes öntözési módokat rugalmasabban lehet alkalmazni. Figyelembe kell azonban venni, hogy igénybevételének alapvető feltétele a nagy területen folyó öntözés. Az öntözött terület nagyságának legalább akkorának kell lennie, hogy egy kiegészítő berendezés kapacitása kihasználható legyen. Hazánkban a nem feltétlen területek az öntözhető területek nagyobb hányadát (kb. 60%-át) teszik ki. Ezeken a területeken, amint erről már korábban is volt szó, egyedül a gazdasági mérlegelés alapján határozhatjuk meg az alkalmazni kívánt öntözési módot és berendezést. 12. táblázat. Az öntözési módok megoszlása Magyarországon* Év Összes öntözött terület kh Felületi Esőszerű Altalaj- és egyéb öntözési mód aránya, % 1948 32 614 81,4 0,2 18,4 1950 53 217 75,1 3,7 21,2 1952 98 190 75,4 3,5 21,1 1954 132 893 82,9 1,6 15,5 1956 155 135 84,0 2,9 13,1 1958 125 009 79,2 6,4 14,4 1960 164 600 59,9 26,4 13,8 1962 382 257 43,3 53,4 3,3 1964 462 900 27,6 70,4 2,0 1966** 283 000 26,5 72,8 0,7 1968 643 251 23,5 75,2 1,3 * Mezőgazdasági Adattár. 2. kötet. KSH, 1965. ** A rendkívül csapadékos időjárás miatt az öntözött terület lényegesen kevesebb volt, mint a berendezett terület. A gazdasági megítélés módszere A gazdasági mérlegelés során különböző öntözési módokat és öntözőberendezéseket hasonlítunk össze. Ez a munka valamennyi érdekelt gazdaság számára igen fontos, mert ezzel hosszú időre eldöntik az öntözéses termelés körülményeit. 38
