Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
Termesztési és technikai tényezők A termesztési és technikai tényezők alapján kijelölhetők azok a területek, ahol egyik vagy másik öntözési módot lehet csak alkalmazni. A vízigény kielégítésének módja (az öntözési mód) hazánkban •— a rizs kivételével — általában nem döntő jelentőségű, a termés nagyságát nem befolyásolja. Döntő hatású viszont az öntözés ideje, az öntözővíz mennyisége és az öntözés szakszerűsége. Vagyis hazánkban a termesztett növények önmagukban általában nem indokolnak egy-egy öntözési módot. Különbség lehet azonban a növények között az egyszeri öntözéssel kiadandó vagy kiadható vízmennyiség tekintetében; ilyenkor — technikai okok miatt — egyik vagy másik öntözési mód lép előtérbe. Bár gazdasági szempont, de a vízigény tekintetében objektív körülményt jelenthet a termelés belterjessége (különösen a termelés szerkezeti intenzitása), ami indokolhat különleges üzemi célkitűzéseket (fagyvédelem, gyümölcsszínezés stb.). Ebben az esetben ui. csakis esőztető berendezéssel oldható meg az öntözési feladat. A terep felszínének alakulása két szempontból lényeges. Egyrészt az egyirányú esés mértéke, másrészt a felszín nyugtalansága külön-külön vagy pedig együttesen meghatározhatják az öntözési módot. A talajfelszín viszonylag kisebb mértékű nyugtalansága is kérdésessé teheti pl. a felületi öntözést, ha a termőtalaj sekély, és ha az altalaj káros anyagokat tartalmaz. A talaj fizikai tulajdonságai közül a kötöttség az, ami egy-egy öntözési módot indokolhat. Az előbbiek alapján az egyes öntözési módok feltétlen területét a következőkben lehet meghatározni : Feltétlen felületi öntözésre kell berendezkedni — a rizses vetésforgóban, illetve minden olyan esetben, amikor az egyszerre kiadandó vízmennyiség meghaladja a 70—80 mm-t, — ahol kicsi a talaj vízáteresztő képessége (az Arany-féle kötöttségi szám 50-nél nagyobb) — az öntözés idején 3—4 m/s-nál rendszeresen nagyobb a szélerősség. Feltétlen esőszerű öntözést kell alkalmazni — nagy esésű (15 ezrelék felett) vagy nyugtalan felszínű terepen, ■— nagy vízáteresztő képességű talajokon (az Arany-féle kötöttségi szám 30-nál kisebb), — ahol egyszeri öntözéssel 40 mm-nél rendszeresen vagy általában kevesebb öntözővizet kell kiadni, — ahol különleges célú öntözéseket is kell folytatni (fagyvédelem, színezés stb.). Feltétlen altalajöntözést kell folytatni — ahol alapvető feladat a talajvíz szintjének szabályozása. A feltétlen területeket meghatározó tényezők közül a legtöbb rendszerint nem is változtatható meg. Más részük azonban, már gazdasági megítélés alapján határoz meg egy öntözési módot (pl. felületi öntözésnél a 70—80 mm-nél nagyobb egyszeri vízadag, esőszerűnél a különleges célok). Ezek a gazdaságossági mérlegelés olyan szélső esetei, amikor konkrét számítás nélkül is bizonyosak lehetünk egyik vagy másik öntözési mód előnyeit illetően. A feltétlen területek Magyarországon az öntözhető területnek mintegy 40%-át teszik ki. A többi területen bármelyik öntözési mód alkalmazható, bár általában 37
