Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
ban az országokban kerül előtérbe az öntözést jobban megháláló fajták kinemesítése, amelyekben az öntözött terület jelentős nagyságú. Az öntözött terület mérete (nagysága és területi aránya) hangsúlyozottan fontos tényező a termelési irány kialakításánál. A méret és a termelési irány összefüggését mutatjuk be a 10. és a 11. táblázaton. A vizsgálatban azok a gazdaságok szerepelnek, ahol 1962-ben a szántóterületnek több mint 5%-án öntöztek. Általában megállapítható, hogy a termelőszövetkezetekben az öntözés iránya kevésbé kialakult. A vizsgált termelőszövetkezetek kereken 50%-ában 200 kh-nál kisebb, az állami gazdaságoknak pedig több mint felében 1000 kh-nál nagyobb az öntözött terület. Az öntözött terület aránya is kisebb a termelőszövetkezetekben. Az intenzívebb termelési irányok (gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztés, vegyes kertészet) főként a kisebb területen és arányban öntöző gazdaságokra a jellemzők; a közepes területű és arányú gazdaságok nagyobbrészt szántóföldi áru- és takarmánytermesztő típusúak. A rizs-, a rizs—takarmány- és a vegyes szántóföldi termesztés zömmel a nagyobb területen öntöző gazdaságokra jellemző. A 10. táblázat adataiból a következők állapíthatók meg; a) a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint a vegyes kertészeti termesztés döntően a kis öntözött területnagysághoz kapcsolódik; b) a szántóföldi árunövény-termesztés és a takarmánytermesztés elsősorban a közepes öntözött területnél elterjedt; c) a rizstermesztés, a rizs—takarmánytermesztés, valamint a vegyes irány legtöbbször a nagyobb öntözött területnél jellemző. A közgazdasági és az üzemi tényezők szerepe arányosan i ő az öntözött terület nagyságával, illetve az öntözött terület arányának növekedésével. (Részletesen erről: „Az öntözés hatása a gazdaságosságra” c. fejezetben.) Az öntözőberendezés építésének és üzemelésének költsége mindenekelőtt a kis öntözött területnél kíván jelentős vizsgálatot. A kisebb méretek — a viszonylag nagyobb ráfordítások következtében — általában intenzívebb és magasabb színvonalú öntözött termelést tesznek szükségessé. A nagyobb területnél is számításba kell azonban venni a berendezés költségeit, mint a hozam-ráfordítás egyensúly egyik oldalát. Az öntözési mód és az öntözőberendezések megválasztása Az öntözés bevezetésekor a lehetőségek és a célok tisztázása utáni első fontos feladat a feltételekhez alkalmas öntözési mód, illetve öntözőberendezés megválasztása. Utóbbi mint az öntözésre való berendezkedés alapberuházása megszabja a kiegészítő beruházások milyenségét és méretét is. Ez a munka nagy körültekintést igényel, mert egy megépített berendezés — adott területen — általában hosszú időre megszabja az öntözéses termelés eredményességének bizonyos feltételeit. Ezek a feltételek pedig csak viszonylag nagy áldozattal változtathatók meg. A megválasztás folyamán két fő kérdéscsoportot kell alaposan mérlegelni: egyrészt az öntözéses termelés kialakításának valamennyi, a gazdaságra vonatkozó jellem:i* 35
