Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
hatékonyságukat fokozza. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy időszakos öntözésnél a termésoptimumot nem a növény biológiai termőképessége, hanem a kedvező csapadékú és eloszlású években elérhető hozamszint határozza meg. Az előbbi jellemzőkből az is következik, hogy az időszakos öntözés nem helyhez kötött, hanem a szükséges helyen alkalmazható berendezéseket kíván. A hordozható esőztető berendezések és az ideiglenesen kialakítható felületi megoldások alkalmasak erre a célra. Tehát kis beruházással létesíthető berendezések szükségesek, amelyek viszonylag kevés évi öntözési költséggel is járnak. Mivel elsődlegesen nem számolunk hozamnöveléssel, ezért az üzemi állóeszközök csak az öntözőberendezés értékével növekednek, és így az öntözés egész gazdaságra gyakorolt hatása is kisebb mértékű. Az időszakos öntözés rendkívül gazdaságos forma lehet, ha megfelelő hozzáértéssel létesítik, és célszerűen használják. Az időszakos öntözés, adott területen és csapadékviszonyok között, egyes növények öntözésére jellemző lehet. Ilyen pl. hazánkban a búza időszakos öntözése (ősszel, kelesztés és a kezdeti fejlődés elősegítése, és tavasszal, szárbaindulás, kalászolás előtt). Bizonyos esetekben a búza termésátlaga egyszeri öntözéssel is lényegesen nő az öntözetlenéhez képest. A búza az említetteken kívüli időszakokban általában nem igényel öntözést, többszöri öntözésére csak nagyon kivételes esetben kerül sor. Az öntözésre való áttérést általában célszerű időszakos öntözéssel elkezdeni, és csak később rátérni az intenzív öntözésre. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy később már nem lehet célszerű az időszakos öntözés.) Az intenzív és az időszakos öntözés sokszor kiegészíti egymást. Kizárólag időszakos öntözésre csak egészen kivételes esetekben szoktak berendezkedni. Ez azonban nem érinti azt a fontos irányelvet, hogy az intenzív öntözés feltételeinek megteremtéséig csak időszakos öntözést szabad javasolni. Az öntözéses termelés mérete és iránya A gazdaságok változó nagyságú területen és eltérő termelési iránnyal rendezkednek be öntözésre. Ezek a különbségek mindenkor bizonyos körülmények alapján alakulnak ki. A méret általában attól függ, hogy a gazdaság milyen nagyságú öntözött terület többletráfordítási igényét tudja fedezni. A termelési irány pedig a gazdaság közgazdasági, üzemi és természeti tényezői által meghatározott lehetőségek szerint alakul ki. A termelés mérete és iránya azonban igen szorosan összefügg egymással; egymásra hatnak, és mindkét irányban módosító tényezővé válhatnak. Az öntözéses termelés mérete Az öntözéses termelés mérete két szempontból vetődik fel: egyfelől az öntözés területi kiterjedése (az öntözött terület nagysága), másfelől az öntözött terület részesedése (aránya a gazdaság összes területéből) szempontjából. A nagyság és az arány kölcsönösen összefügg egymással, de azért egyenként is jelentősek. 27
