Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
nek ehhez kell igazodnia. Ebben az esetben tulajdonképpen a növényfaj, illetve -fajta — gazdaságossági szempontból eló'nyös — optimális potenciális biológiai termő- képességét használjuk ki. Az intenzív öntözést általában csak magas belterjességi szintű termelésnél lehet bevezetni és ahol a belterjességet még lényegesen fokozni akarjuk. (A belterjesség szempontjából nem feltétlenül az egész gazdaságot kell vizsgálnunk; elsősorban az a terület jelentős, ahol öntözni kívánunk.) Az öntözés méretétől függően kisebb vagy nagyobb hatással kell számolni az egész gazdaságban is. A nagyméretű öntözés ui. nemcsak az adott terület, hanem az egész gazdaság gazdálkodását meghatározza. Ez másképpen azt jelenti, hogy az öntözésnek ezt a formáját az egész gazdaság lehetőségeinek figyelembevételével kell kiépíteni. Az intenzív öntözésen belül az öntözéssel kapcsolatos ökonómiai problémák jellege és az öntözés hatása szempontjából célszerű elkülöníteni: — a kertészeti növények, — a szántóföldi növények és — a rét—legelő öntözését. Az intenzív öntözés ökonómiai igénye a kertészeti növények már viszonylag alacsony termelési színvonalánál felmerül (ilyenkor tulajdonképpen a gazdaságos hozamszint megteremtését segíti elő); a szántóföldi növényeknél közepes, a rét—legelőnél pedig magas termelési színvonalnál lehet általában gazdaságos. Előfordulhat azonban a viszonylag alacsony termelési színvonalon levő rét—legelő területek intenzív öntözése is a terület belterjességének gyors és gyökeres megjavítása érdekében. Az említett három termelési terület lényegesen különbözik az öntözőberendezés iránti igény szempontjából is. Általában a helyhez kötött, de a várható hozamnövekedéssel arányban levő beruházási és öntözési költséget előidéző berendezések alkalmazása gazdaságos. Az intenzív öntözésnél elfogadható az állandó költség nagy aránya is, mert az öntözési költség a vízmennyiség növekedésével nem azonos, hanem csak mérsékeltebb arányban nő. Az előbbiek azonban azt jelentik, hogy gazdaságossági szempontból rendszeresen és biztonságosan nagy hozamot kell elérni, mert ellenkező esetben lényegesen romlik a termelés és az öntözés gazdaságossága. Időszakos öntözés Az időszakos öntözéssel csak kiegészítjük a természetes csapadék ingadozása következtében jelentkező időszakos (száraz évek vagy éven belüli időszakok) vízhiányt, vagyis alapvetően hozamkiegyenlítési és ezzel együtt járó hozammentési célokat szolgál. Másképpen: az időszakos öntözés a száraz termelés során átlagosan eszközölt különféle ráfordításoknak kedvezőtlen csapadékú évben vagy időszakban bekövetkező lényeges hatékonyságromlását csökkenti vagy kiküszöböli. A termést befolyásoló egyéb ráfordítások növelését tehát az ilyen öntözésnél nem teszi szükségessé, csak 26
