Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
2. táblázat. Magyarország öntözés nélküli szántóföldi termelésének vetésszerkezeti intenzitását és a termelés színvonalát kifejező hozamok* Színvonalfokozat III. III. intenzitás fokozatnál gabonaegység — hozam, GE/kh í 23—26 16—18 11—14 2 18—22 12—15 9—11 3 14—17 9—11 7—9 * Tóth Mihály: A mezőgazdasági termelés belterjessége és a víz- gazdálkodás színvonala. Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Közleményei. 1965. Az öntözési igény, ha ezt sok esetben a csapadék nagyságával és eloszlásával jellemzik is, mindenekelőtt gazdasági oldalról vetődik fel. A belterjesség olyan színvonalán merül fel az öntözés, amikor a hozamszint további növeléséhez vagy az elért hozamok biztonságossá tételéhez a minimumba került vizet kell pótolni. A csapadékviszonyok tehát csak a gazdálkodás belterjességének függvényében fejezhetik ki az öntözési igényt. A belterjesség bizonyos szintje egy-egy országra vagy tájra átlagosan jellemző lehet. Ezen belül azonban a gazdaságok mind az adottságok, mind a belterjességi fok tekintetében nagyon különbözők. Nagyon lényeges ezért az ökonómiai szempontból alapvető szemléleti kérdés, hogy egy-egy megépítendő öntözőrendszer területén az öntözés bevezetését megelőzően a gazdaságokat egyedileg kell elbírálni. Az egyes gazdaságok, sok esetben rendkívül diíferenciált igényéből tevődik össze egy táj, illetve terület öntözési igénye is. A belterjességnek az öntözés megítélése érdekében két jelentős oldalát kell kiemelni: egyik a termelés szerkezete, a másik pedig a termelés színvonala. A belterjesség e két összetevője általában magában foglalja a gazdaság mindkét termelési fő ágazatát (növénytermelés, állattenyésztés). Öntözési igény szempontjából azonban csak a növénytermelésre vonatkozóan lehet értelmezni, mert az öntözési igényt közvetlenül csak a növényre vonatkoztathatjuk. Ezek szerint a termelési szerkezetet és annak intenzitását lényegében a különböző növények vetésterületi aránya, a színvonalat pedig a hozamok (rendszerint technikai mérőszámmal mérve) szintje jellemzi. Magyarország öntözés nélküli szántóföldi termelésének vetésszerkezeti intenzitását és a termelés színvonalát kifejező hozamokra a 2. táblázatban közölt határértékek a jellemzők. A termelés szerkezete A termelési szerkezet intenzitásának különböző fokozatai eltérő ráfordításokkal és hozamokkal járnak együtt. Az intenzitás fokozatai azonban nemcsak a ráfordítások és hozamok különbségében jelentkeznek, hanem merőben más gazdálkodást is feltételeznek. Minél intenzívebb a vetésszerkezet, annál nagyobb a területegységre jutó állandó ráfordítások (illetve költségek) nagysága. Az előbbiek abból adódnak, hogy az intenzívebb ágazatok nagy beruházást (telepítést, meliorációt stb.) igényelnek, amelyek extenzívebb termelés mellett nem merülnek fel, illetve nem lennének gazdaságosak. Intenzívebb körülmények között azon12
