Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)
A csöpögtető öntözés, elterjedése, sajátosságai
A csöpögte to Öntözés, elterjedése, sajátosságai A népgazdaság általános fejlődésével növekednek a vízigények, s azok kielégítése egyre nagyobb akadályokba ütközik, és csak jelentős anyagi-műszaki ráfordítást kívánó létesítményekkel oldható meg. Ezért a mezőgazdaság fokozódó vízigényének kielégítése végett új utakat is kell keresni az öntözés fejlesztésében, melyeknek fő célja a rendelkezésre álló készletek takarékos, gazdaságos felhasználása. Ez irányú útkeresések sorába tartozik hazánkban a csöpögtető (csöppenkénti, kortyonkénti) öntözési móddal kapcsolatos kísérleti próbálkozás is. A csöpögtető öntözés elterjedése világviszonylatban is csak rövid múltra tekint vissza. Az így berendezett területek nagysága csekély, elsősorban a nagy évi hőösszeggel jellemezhető éghajlati viszonyok között vízhiánnyal küzdő területeken terjedt el. Az 1974. évi San Diegói II. Nemzetközi Csöppenkénti Öntözési Konferencia anyagában szereplő adatok szerint 1974-ben a világon: Egyesült Államok 29 063 ha (ebből 16 200 ha Kaliforniában) Ausztrália 10 117 ha Brit Kolumbia, Kanada 202 ha Közép-Amerika 284 ha Ciprus 162 ha Izrael 6 070 ha Mexikó 6 475 ha Űj-Zéland 710 ha Dél-Afrika 3 480 ha Egyéb területen 1 214 ha összesen 57 oo ■<! h a csöpögtetve öntözött terület volt. A következő öt évre szóló becslés az Egyesült Államokban további 87 737 ha, a többi országban összesen 37 636 ha területet jelez. Némileg ellentmondanak ennek a FAO adatai, amelyek szerint 1973-ban Európában 15 ezer ha csöpögtető öntözésre berendezett terület volt, melynek évi növekedési ütemét több mint 2590 ha-ra becsülték. A csöpögtető öntözőberendezések vízszállító-öntöző hálózata általában kis átmérőjű műanyag csövekből áll, melyeket a talaj felszíne fölé, vagy kis mélységben, az alá helyeznek. Ezek állandóan a helyszínen maradhatnak, de megoldható az időszakonkénti áttelepítésük is. A víz a műanyag csöveken kellő távolságonként elhelyezett csöpögtető- testeken át kerül a talajba, illetve a talajra. A berendezés elemei általában a következők: — vízforrás (megfelelő vízhozamú és nyomású szivattyú vagy hidráns, esetleg magas vezetésű csatorna), — szűrő, — nyomásszabályozó, — műtrágya-adagoló, — fővezeték (felszín alatti), — csöpögtető vezeték, — öntöző csöpögtetőtestek. 1. ábra. TRIKLON rendszerű csöpögtető öntözés elvi sémája Az 1. ábrán látható a TRIKLON rendszerű csöpögtető öntözés elvi sémája. Miben új, sajátos, az eddig alkalmazott öntözési módszereinktől eltérő a csöpögtető öntözés? Az öntözés eddigi módszerei, eljárásai és berendezései — kevés kivétellel — az időszakonkénti, természetes csapadékok hatását utánozzák. Esetenként telítik vízzel a talajt, majd az ott tartalékolt hasznosítható vízkészletet a növények fokozatosan használják fel. A századfordulóig csupán néhány olyan típusú öntözés volt ismeretes, amely a talaj hasznos nedvességtartalmának a növény számára állandóan az optimális szinten tartását biztosította. Ezek közül az alig elterjedt altalaj öntözéseken kívül a rizsöntözést emelhetjük ki, ami speciális eset, mert az optimum a teljes telítettség. A csöpögtető öntözés csak a kultúrnövények gyökereivel behálózott talaj tömböt vagy annak is csak egy részét látja el vízzel, amelynek kijuttatása folyamatosan, kis adagokkal történik. Ezáltal lehet7
