Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
4. Az öntözőrendszer elemei
40-100 cm közé essen. A szűrés finomsága a használt közeg hatásos méretétől és az átfolyó víz sebességétől függ. Finomabb szemcsék alkalmazása csökkenti nagyobb kürtők kialakulásának lehetőségét a szűrőrétegben, ahol a víz tisztítás nélkül haladhat át. Többféle anyagátmérőjű szűrőréteg esetén a mosás során a rétegek szemcséi között keveredés fordulhat elő, ezért a gyakorlat a homogén szűrőanyagot kedveli. Évente 1-6 alkalommal a felső réteget ki kell cserélni. Az öntözési szezon végén a lerakodott anyagokat savazással távolíthatjuk el és a szűrőt vízteleníteni kell. A tartály aljába helyezzünk nagyobb átmérőjű (12-20 mm) gyűjtő kavicsréteget. Ez segíti megakadályozni a szűrőgombák eltömődését, valamint mosáskor egyenletesen teríti a vizet a teljes réteg alá. A javasolt üzemi vízáram 24 és 61 m3/h közötti a tartály keresztmetszetének 1 m2-re vetítve. Ez az érték csepegtető öntözés esetén ne haladja meg a 49 m3/h-t. Mivel a szűrés kapacitása a felülettől függ, így célszerűbb nagyobb átmérőjű tartályokat használni. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy a nagyobb átmérőjű tartályok nyomásállósága általában kisebb. A tervezhető átfolyó vízmennyiség a szennyezettségtől és a mosások gyakoriságától függ. A szűrő belső vízgyűjtő szerkezete olyan kialakítású legyen, hogy a kőzet a tartály alján érintkezzen a palásttal. A szűrőlemezes kialakítású típusok könnyen károsodhatnak, ha a tisztítás nem jól megoldott. A szennyeződéssel telített kőzetréteg nem engedi át a vizet, a lemez alól a víz kifolyik, míg a kőzetréteg felett akár 4-6 bar nyomás is lehet. A jó minőségű kőzetszűrők belső felülete csúszós, rozsda- mentes bevonattal ellátott, így boltozódásra nem számíthatunk, a teljes bejövő nyomán a fenéklemezt terheli, mely alatt az leszakad. A tartály tetején belépő vizet felfelé terítjük, hogy ne kavarja fel a szűrőréteget. A tartály tetején található levegőszelep feladata a bentrekedt levegő eltávolítása, mivel a befolyó vízzel örvényt keltve felkavarhatja a szűrőréteget. A szűrőn a visszamosó víz mennyiségének beállítására feltétlenül szükséges egy szelep elhelyezése. A mosóvizet elvezető cső elhelyezése, kialakítása olyan legyen, hogy szemmel megállapíthassuk a távozó víz tisztaságát, illetve mintát gyűjthessünk a távozó kőzetszemcsék mennyiségének megállapításához. Folyamatos öntözés esetén minimálisan két tartály elhelyezése szükséges. Az egyik tartály tisztított vize adja a másik mosóvizét. Mivel ilyenkor nagy mennyiségű mosóvíz távozik a rendszerből a szabadba, valamint az öntözőrendszer felé is nyitott a szűrést végző tartály, az öntözőrendszer nem kapja meg a normális üzemeléshez tervezett vízmennyiséget. Három tartály alkalmazásával az egyik tartály mosása és egyidejű öntözés nem okoz problémát. A mosás során a nagy sebességgel felfelé áramló víz fellazítja az eltömődött szűrőközeget és magával sodorja a lerakodott szennyezőanyagokat. A mosás rendszeres végrehajtásán múlik a kőzetszűrő hatékonysága. Ajövőbeni tisztítás hatékonyságát nagyban befolyásolja a szűrőanyag behelyezése és első mosása. A bányából beszerzett szűrőkőzetek szemcséi általában nem egyenlő nagyságúak, az anyag tartalmaz a zúzás során keletkező apróbb szemcséket még akkor is, ha csomagolás előtt rostálták. Ezek az apróbb szemcsék lemosódhatnak a gyűjtőfelület réseihez és azokba beszorulva csökkenthetik a hasznos felületet. A folyamat megakadályozására vegyük figyelembe a következőket: 1. Vásároljunk előzetesen rostált és mosott kőzetet. 2. A vízgyűjtő és szűrő réteget a gyártó által meghatározott vastagságba tegyük a tartályba. 84
