Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
2. Öntözési rend
meg. A folyadékcsepp megjelenése növényenként eltérő nyomás mellett észlelhető, a kapott értéket az előzetes laboratóriumi mérésekkel összevetve megállapítható a növény vízellátottságának szintje, és ebből határozhatjuk meg az öntözés kezdésének időpontját. 2.2. Számítógépes öntözésirányítási rendszerek Az öntözésirányítási rendszerek célja a növények számára szükséges életfeltételek biztosítása, a vízfelhasználás optimalizálása. A vezérlés magában foglalja a szükséges vízmennyiség számítását és adagolását, a tápanyagok, kemikáliák kijuttatását, növényházak esetében a belső klíma szabályozását, valamint meghibásodás esetére jelzőrendszer működtetését. A számításokhoz szükséges kiinduló adatok egy része lehet éves idősoros meteorológiai adat. Ezek hátránya, hogy az időjárás évről évre változik, az átlagos év ritka, az éves ET nagysága 10-25%-kal eltérhet a ténylegestől. A havi eltérés még nagyobb, ± 50% is lehet. Ezért törekedni kell arra, hogy valamennyi szükséges adat a helyszínen, automatikusan, folyamatosan mérhető legyen. Az adatgyűjtés során valamennyi adat rögzítésre kerül, így utólag lehetőség van azok elemzésére. Az angolul tudó érdeklődők részletes és a helyi körülményekhez dekád vagy havi adatokkal feltölthető IBM PC kompatibilis számítógépen futtatható programot találhatnak a vízfelhasználás számítására és az öntözési fordulók tervezéséhez Smith (1992) könyvének belső borítójában. A program kézikönyvének magyar nyelvű fordítása és a használatához gyakorlati útmutató a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Vízgazdálkodási Tanszékén érhető el (Tamás és Juhász, 1997). A továbbfejlesztett változat (1995. november) a 7.0 jelet kapta. Ennek újdonsága a könnyebb kezelhetőség, a csapadék mennyiségének és a referencia evaporáció megadásához az „A” típusú kád adatainak napi beviteli lehetősége, a különböző számítások dekádonkénti eredményének közlése. Ezekkel a paraméterekkel a program felhasználása gyakorlati körülmények között is lehetséges. A program lehetőséget ad:- öntözési fordulók tervezésére, változatok készítésére szántóföldi körülmények között,- öntözési programok értékelésére vízfelhasználási és termésnövelési szempontokból,- a termés változásának szimulációjára öntözés nélkül, nem kielégítő mennyiségű víz adagolása esetén. A program futtatása a referencia evapotranszspiráció (ET0) kiszámításával, Penman-Monteith módszere alapján vagy az értékek megadásával indul. A szükséges adatok: a földrajzi elhelyezkedés, a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a napsütéses órák száma és a szélsebesség. A hőmérsékleti adatok esetében a napi átlag, vagy a napi minimum és maximum hőmérséklet megadása között választhatunk. A növények párologtatásának számítása három lépésben zajlik. 43
