Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

2. Öntözési rend

1. A havi evaporáció és csapadék adatainak bevitele. Az evaporáció megadása történhet az adott értékek begépelésével vagy az előbbi számítás elmentett adatainak előhívásával. A havi csapadékadatok hasznosulásának kiszámításához többféle lehetőséget kínál fel a program.

2. A növény adatainak rögzítése. A kézi bevitel mellett lehetőség van mintafájlok használatára, módosításukra is. A növények fejlődése négy szakaszra osztott. Szakaszonként kell megadni annak hosszát napokban, az evaporációs állandót, a gyökerezési mélységet, a kritikus diszponibilis víztartalmat, valamint az ebben az időszakban fellépő szárazság termésbefolyásoló hatását.

3. A vetési idő bevitele.

Az eredménytáblában láthatjuk a növény párologtatását naponkénti, dekádonkénti, és az öntözővízigényét hasonló bontásban.

A rizs árasztásos öntözésének számítása külön módszer alapján történik.

Az öntözési rend tervezése önállóan nem indítható, meg kell előznie az adatbázisok kiválasztásának. A számítás során teljes vízmérleget állít fel a kiindulási adatok alapján. A talaj jellemzőinek a megadása itt történik. Ehhez szükséges a diszponibilis víz mennyiségének, a kezdeti talajnedvesség, a maximális gyökerezési mélység és a maximális beszivárgás értékének ismerete.

Az öntözési rend két opció alapján számítható:

1. Két öntözés között mennyi idő telik el, milyen időközönként (öntözési forduló) öntözzünk.

2. Akijuttatandó vízmennyiség (vízadag) öntözési fordulónként.

Mindkét lehetőség további választási lehetőséget kínál az öntözés idejének meghatározására. Megadható pl. kritikus talajnedvesség, fix időtartam, meghatározott terméscsökkenés, kívánt szántóföldi vízkapacitás.

Az eredménytáblában fordulónként megtalálhatók az öntözések sorszáma, az öntözések közötti időtartam, az öntözés időpontja, a növény fejlődési állapota, a felvehető vízkészlet, az aktuális evapotranszspirációs arány, az átlagos evapotransz- spiráció, a vízhiány, a vízveszteség, az öntözővíz mennyisége mm-ben, a vízforrás szükséges vízárama.

Az adatok összegzése külön táblázatban látható, melynek alsó részében a várható terméscsökkenésről is tájékoztatást kapunk, amennyiben az öntözés nem elégítette ki a növények igényeit. Az adatokat értékelve dönthetünk a kiindulási feltételek megváltoztatása mellett a nagyobb vízhasznosítás és termés elérése érdekében.

Az ismertetett program fenntartásokkal alkalmazható a napi gyakorlat során, használata nem nélkülözi a talaj nedvességtartalmának állandó műszeres követését. Alkalmazása jó lehetőséget kínál a különböző tényezők egymásrahatásának vizsgálatához. A program futtatása napi adatokkal feltöltve jó támpontot ad az öntözési fordulók időpontjának megítéléséhez.

44