Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

1. Az öntözés és a talaj

ségű lehet a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg) vegyülete. Ezek a kémhatás, nyo­más- valamint hőmérsékleti viszonyok megváltozása miatt szemcsék formájában ki­csapódnak a hálózatban és a vízzel sodródva eljutnak a kijuttató elemekig, ahol el­tömíthetik a nyílásokat. Ha oldatban maradnak, úgy a beszáradás miatt, a vízadago­ló elem kiömlő oldalán jelentős forrásai az eltömődésnek. Rendkívül változatos elő­fordulás mellett megtalálhatók a vas(Fe)-, a mangán(Mn)- és a kén(S)-tartalmú ve- gyületek is. Magas nátrium(Na)-tartalom esetén a talajban szolonyecesedési folya­matok megindulásával is számolnunk kell. A talajvíz sótartalma széles tartományon belül mozog, akár ötszörös is lehet a különbség az egyes minták között (6. és 7. táb­lázat). Az átlagos öntözővíz sótartalmával összehasonlítva 2-12-szeres különbség látható. Többségükre jellemző az abszolút Na+ dominancia. A kétértékű ionok közül a Mg2+ az uralkodó. Látható, hogy a felemelkedő talajvíz a sótartalmat veszélyes szintre növelheti a talaj művelt rétegében. Az értékek változatossága a Kárpát-me­dence kialakulásának, létrejöttének folyamatával magyarázható. A medencét övező hegyekből a sók kioldódtak és a medencében a víz elpárolgása után besűrűsödtek, lerakodtak. A földkéreg mozgásával a lerakodott rétegek széttöredeztek, felemel­kedtek, lesüllyedtek, melyeket később újabb rétegek fedtek le. így a vizek sótartal­ma kis távolságon belül is nagyon különböző lehet. A szódaegyenérték száma alapján szintén nem alkalmazhatók a vizek öntözés­re. Különösen elgondolkodtatóak az adatok, ha figyelembe vesszük, hogy napjaink­ban egyre nagyobb számban létesítenek fúrt kutakat öntözés céljára. Ebbe a kategóriába sorolható a közművi hálózatok vize is, melyek szűrése ál­talában nem elégíti ki a mikroöntözés igényeit. Jó minőségű vízre és bő hozamú kutakra folyók kavicságya mentén számítha­tunk. A kutakból kiemelt vizet - ha a vas- és mangántartalma nem magas - közvet­lenül tápláljuk be az öntözőrendszerbe, így elkerülhetjük a szennyeződését. Tisztított szennyvizek A tisztítás módjától és mértékétől függően változatos mennyiségű szerves anyagot és általában sok sót tartalmaznak. Az öntözésnél figyelembe kell venni az egészség­ügyileg káros élő szervezetek és nehézfémek jelenlétét is. Ezért zöldségfélék eseté­ben ne használjuk fel vízpótlásra. 1.6. A vízfelhasználás engedélyezése Az országban 12 területi vízügyi igazgatóság ad információt a csatornák üzemelte­tőjével és fúrt kút létesítésével kapcsolatban. A természetes vízforrásból történő víz­kivételhez létesítési és üzemeltetési engedélyt kell kérni, melyeket az igazgatóságok adnak meg. A bejegyzett kutakból felhasznált víz után vízkészletjárulékot kell fizet­ni. Évente 500 m3-nél kisebb, házi vízellátásra szolgáló talajvízkivétel esetén az ön- kormányzat illetékességébe tartozik a kút nyilvántartásba vétele. Az elmúlt 80-as, 90-es évtizedek talajvízviszonyait vizsgálva általában a süllye­dés a jellemző. A süllyedés és az ivóvízkészletek védelme miatt az ország jelentős ré­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom