Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
1. Az öntözés és a talaj
szén a vízügyi igazgatóságok nem engedélyezik fürt kutak létesítését, vagy megszabják annak mélységét, vízhozamát. A engedélyezés során vizsgálják a már meglevő kutak elhelyezkedését, kapacitását is. Amennyiben a létrehozandó kút a már működők üzemeltetését hátrányosan befolyásolja, úgy létesítésére nem adnak engedélyt. 1.7. A talaj víztartalmának mérése A víztartalom folyamatos mérése a talaj szelvényben nehéz feladat, hiszen nemcsak az abszolút mennyiségre vagyunk kíváncsiak, hanem a felvehető, a növény termés- csökkenése nélkül hasznosítható mennyiségre. Ennek mértéke talajtípusonként és növényfajonként változik. A víz a talaj szelvényben nem egyenletesen helyezkedik el, rétegenként eltérő mennyiségben van jelen, melyeket a gyökérzet mélységét figyelembe véve összegeznünk kell. A mérés során jellemző pontot kell kiválasztanunk vagy több szintben kell mérnünk. A mikroöntözésnél előny a szűk határokon belül változó nedvességtartalom, így elkerülhetők a száradási folyamatból eredő repedések és a talajoldat sótartalmának töményedése miatti hatások, melyek a mérést nehezítik. Tenziométer A talajban elhelyezett porózus kerámiacsésze víztartalma egy idő után egyensúlyba kerül környezetének nedvességtartalmával, vízpotenciáljával. A talaj szilárd fázisának szívóereje hatására a csészéből víz szivárog a talajba. Mivel a tenziométer belső terébe kívülről nem jut levegő, emiatt itt vákuum keletkezik, melynek mértékét manométerrel mérhetjük. Ha a talajnedvesség nő, úgy a víz beszivárog a csészébe, csökkentve a vákuumot. A csészét vízoszloppal összekötve, az oszlop magasságának változása jelzi a pillanatnyi egyensúlyi állapotot. A rendszert a víznek légmentesen kell kitöltenie. A könnyebb leolvasás miatt a megjelenítéshez vákuummérő órát (2. ábra) vagy higanyszálat használnak. Mivel a tenziométer a pillanatnyi egyensúlyt, vízpotenciált jelzi a talajban, talajtípustól függetlenül közvetlenül leolvashatjuk a gyökerek számára hozzáférhető víz mennyiségét. Különböző talajok esetében nincs szükség kalibrációra. A tenziométert lehelyezés előtt tartsuk vízben, míg teljesen át nem itatódott. Fúrjunk lyukat a mintavételi helyen olyan méretben (általában 1/2" a tenziométerek átmérője), hogy pontosan illeszkedjék. Lehelyezés után buborékmentesen töltsük fel forralt, ioncserélt vízzel és jól zárjuk le. A mérési pont legyen jellemző a területre. Vigyázzunk, ne hagyjunk mélyedést a lehelyezés után, mert a csapadékvíz esetleg összefuthat, és így hamis képet kapunk a talaj víztartalmáról. Erős napsütés esetén árnyékolással védjük a felmelegedéstől. A tenziométert víztartalma miatt ne hagyjuk fagyveszélyes helyen. A használat közben sárossá vált kerámiatestet bő vízzel mossuk le és töltsük fel, majd a zárószelepet 10-15 percig hagyjuk nyitva, hogy a kifelé szivárgó víz a csésze pórusait kimossa. 31
