Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
1. Az öntözés és a talaj
mesztés manapság leginkább speciális termesztőközegben történik, ahol az alacsony agyagtartalom miatt a szikesedés nem okoz problémát. Amennyiben a termesztés talajon történik és a SÁR nagyobb mint 6, úgy a talajt meszezni kell. A kén A kén mennyisége legtöbbször nem elegendő a növény számára. Amennyiben a vízben található mennyiség kisebb mint 1 meé/1 (48 ppm), úgy pótlásáról gondoskodni kell. A klór A 3 meé/l-nél (108 ppm) kisebb mennyiség lombon keresztül nem okoz levélperzse- lést. A 4 meé/l-nél (144 ppm) alacsonyabb mennyiség nem károsítja a gyökérzetet. A hidrogén-karbonát, karbonát, lúgosság A 3 meé/1 (183 ppm) mennyiségű hidrogén-karbonát (HC03~) nem okoz problémát, sőt néhány esetben ez a mennyiség szükséges a víz pufferkapacitásának fenntartásához. Magasabb mennyiség káros szintre emeli a víz kémhatását és kicsapódási, valamint mikroelem-felvételi problémákhoz vezethet. A karbonát (C032-) mennyisége ritkán magas az öntözővízben, a lúgosság kialakulásáért elsősorban a hidrogén-karbonát felelős. A lúgosság kifejezés arra utal, hogy mennyi sav szükséges az oldat kémhatásának semlegesre történő beállításához. A hidroxidok, az ammónia, a bór, egyes foszfátok, szilikátok is növelik a kémhatást, de legnagyobb szerepük a karbonátoknak van. A három karbonát forma szén-dioxid (C02~), karbonátion (C032-), hidrogén- karbonátion (HC03~) - egymáshoz viszonyított mennyisége határozza meg a rendszer kémhatását és puffer kapacitását, és e rendszer stabilitásától függ az eltömődés folyamata is. A következő leírás a legtöbb kertészetben lejátszódó folyamatot vázolja fel.- A csepegtető rendszerből a víz a termesztő közegbe kerül, ahol a nyomásváltozás és a hőmérséklet-emelkedés hatására a C02 a légtérbe távozik: 2H+ + 2HC03“ => 2H20 + 2C02 t ennek hatására a H+ száma csökken, a kémhatás emelkedik (pH). A megemelkedett kémhatású oldatban egyes sók oldhatósága csökken, elkezdődik a kicsapódás: pl. ha a pH nagyobb mint 7,5 akkor Ca(HC03) 2 => H20+ C02 + CaC03, mely szilárd sóként kiválik, vízkő keletkezik.- Ha az oldatba a MEGÁSOL NPK bekeverésével, vagy sav bejuttatásával H+ ionokat juttatunk, akkor a reakció iránya megfordul: CaC03 (vízkő) + 2H+ => Ca(HC03) 2 jól oldható, 2 CaP04 (foszfát) + 2H+o Ca(HP04)2 oldható. Néha előfordul, hogy az öntözővíznek (pl. esővíz) nincs lúgossága. Ez hátrány, mivel a legkisebb adagolt sav vagy ilyen jellegű műtrágya is veszélyes mértékben csökkentheti a kémhatást. Amennyiben a termesztőközeg kémhatása többször is a kívánt érték alá süllyed, úgy szükséges a víz lúgosítása. Ehhez kálium-hidrokar- bonátot (KHC03) használhatunk. 23
