Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

1. Az öntözés és a talaj

A pórustérfogat nagyban befolyásolja a talaj vízvezető és tárolóképességét. A pontosabb értékeléshez azonban tudni kell a pórusok nagyság szerinti eloszlását, a differenciált porozitást:

nagy pórusok > 100 (pm)

közepes pórusok 30-100 (pm)

kis pórusok < 30 (pm)

A felosztás ugyan mesterséges, de a különböző frakciók funkciója a következő lehet. A nagy pórusok vezetik a vizet árasztás esetén (2 fázisú talaj), de nem tartják vissza azt, a jó levegőzöttséget, a nagy vízvezető képességet biztosítják. A közepes pórusok szintén részt vesznek a víz vezetésében (3 fázisú talaj), a különböző potenciálkiegyenlítési folyamatokban és a kisméretű pórusokkal együtt tárolják a gyökerek által felvehető vizet a talajban.

A talaj víztartalmának mérésére a gyakorlatban ismert térfogatú mintavevővel, leggyakrabban a Vér-féle 100 cm3 térfogatú hengerrel, 3 ismétléses mintát vesznek a talaj különböző rétegeiből. A mintákat azonnal légmentesen lezárják, majd tömegüket lemérik. A kiszáradás után újból mérlegelik a hengereket. A két mérési eredmény alapján számítható a nedvességtartalom tömeg (súly) %-ban (0,), mely azt fejezi ki, hogy 100 g talaj hány g vizet tartalmaz.

^ _ nedvességtartalom (g) , AA

v7 ^ — " XlUU.

száraz talaj (g)

A térfogattömeg (TJ számításához a mért száraz talaj tömegét osszuk el a térfogattal.

A nedvességtartalom térfogat %-ban (0) történő kifejezésére szorozzuk össze a súly %-os nedvességtartalmat a térfogattömeggel. A 0 % azt fejezi ki, hogy 100 cm3 talaj hány ml vizet tartalmaz.

0 = 0,* T,

A talajban tárolt víz mennyiségét mm-ben is kifejezhetjük, mely azt mutatja, hogy a talaj egy adott rétegében levő nedvesség hány mm természetes csapadékkal egyenlő. Ennek számításához a 0-ban megadott nedvességet vehetjük alapul, mivel 1 térfogat % nedvesség = 1 mm vízborítás 10 cm vastag rétegre vonatkoztatva. Vastagabb rétegek vízkészletének számításához a 10 cm-es rétegek nedvességét összeadjuk.

A mm-re átszámított nedvességtartalomból egyszerűen kapjuk a talajrétegek vízkészletét m3/ha-ban, mivel 1 mm vízborítás = 1 liter víz 1 nT-en; azaz 1 mm = 10 000 liter víz 1 ha-on, mely egyenlő 10 m3-rel.

Példa: a Vér-féle hengerben található talaj tömege szárítás előtt 172 g. Szárítás után 132 g-ot mérünk. 172-132 = 40 g víz volt a talajban. 0, = (40/132) * 100 = 30,3% nedvesség van a talajban.

16