Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
5. Az esőszerű öntözés
Példa: 2 ha káposzta öntözése homokos vályogtalajon 10 naponként, 50 mines vízadaggal, a szórófejeknél rendelkezésre álló nyomás 3 bar. A 34. táblázatban 12x15 m-es kötés mellett az intenzitás 7,3 mm/h. Mivel a kijuttatási párolgás 20%, így a talajra kb. 5,8 mm hull majd, ami összhangban van a homokos vályogtalaj vízbefogadó képességével. A vízforrás kapacitása 20 m3/h, a táblázatból kiolvasható, hogy egy szórófej vízfogyasztása 1,31 m3/h, azaz 15 db szórófej üzemeltethető egy időben. Az egy állásból megöntözhető terület 15x12x15 = 0,27 ha, melyre az előírt vízadagot 8 óra 10 perc alatt juttatja ki a vizsgált szórófej. A teljes területet 4 állásból lehet megöntözni, mely 40 órát és 40 percet igényel. A fagyvédelmi öntözéshez kis intenzitású (2-4 mm/h), finom, porlasztást adó, fémből készült szórófejek szükségesek. A jó porlasztás érdekében növelni kell a nyomást és sugárbontót kell alkalmazni, mely azonban csökkenti a nedvesített átmérőt. A műanyag szórófejek nem vezetik jól a hőt, a belül áramló víz nem tud hőt átadni a felületre, ezért az oda került víz megfagy és a szórófejek rövid időn belül (1-1,5 óra) működésképtelenné válnak. A fém szórófejek közül sem mindegyik alkalmas erre a célra. A rugót kupaknak kell védeni, a lengőkar nem lehet hosszú és kedvezőtlen alakú, mely elősegíti a jég lerakódását. Az ilyen lengőkar súlya fokozatosan nő, így az ütésszám és a forgási sebesség jelentősen változhat. Az öntözést addig kell folytatni, míg a környezet hőmérséklete eléri a 6 °C-ot. Korábbi leállás esetén a növényre ráfagyott víz az olvadáshoz szükséges hőt a növénytől vonja el, és a károsodás súlyosabb lehet mint védekezés nélkül. Kertek és pázsitok öntözésére alkalmas a széles választékban forgalmazott felbukkanó (pop-up) szórófej. A szórófej kialakítása lehet billenőkaros, turbinás vagy spray típusú. Nyomás hatására szükség szerint különböző (5-30 cm) magasságra emelkednek ki a talajból, majd a szelep zárása után önmaguktól lesüllyednek. Lehetséges körcikk vagy közel négyszög alakú terület öntözése. A korszerű kialakításúak belül szűrővel rendelkeznek és vandalizmus ellen védettek, nem lehet lecsavarni őket a vízszállító vezetékről. A vezeték 20-40 cm mélyen halad a talajban, ezért a benne maradó víz télen megfagyhat. A víz automatikus ürítésére a mélyebb pontokon szelepek építhetők be, melyek 0,5 bar nyomás esetén nyitnak és a víz kifolyik a csőből. A vízszállító vezeték méretezésénél körültekintően járjunk el, mivel ha alulméretezzük, úgy a csővezeték végén a szórófej nem fog kiemelkedni. A szektoros mozgásra állítható szórófejek kis területek öntözésénél hasznosak. Ilyenkor a számyvezeték végein elhelyezve a teljes területen jó vízellátást tudunk biztosítani, elkerülhetjük a szomszédos területek, utak öntözését. A fuvókaméret megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy az adagolt vízmennyiség milyen nagyságú területre lesz kijuttatva. Félkör öntözése esetén a vízmennyiség fele legyen a teljes kört öntöző szórófej vízadagjának. 5.4.3. A kijuttatás egyenletességének mérése A jó kijuttatási egyenletesség révén a talaj szelvény azonos mélységben ázik be, így a növények mindegyike azonos vízmennyiséghez juthat. Amennyiben az egyenletesség nem jó, úgy egyes növények több, vagy kevesebb vízhez jutnak, szélsőséges esetben a növényzet „hullámzik”, jelezve az eltérő mennyiséget. A többletvíz általá120
