Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

5. Az esőszerű öntözés

ban mélyebbre távozik, míg a szárazabb részeken a növények nem képesek a maxi­mális termést hozni. A vízelosztást legjobban az azonos intenzitású pontokat feltüntető eloszlási (szórási) kép jellemzi (43. ábra). Az eloszlási kép sugárirányú metszete az intenzi­tás eloszlási görbe (44. ábra), amely szélcsendes időben valamennyi irányban meg­közelítően azonos. 43. ábra. 15 m négyzetes kötésben, 3,5 bar nyomáson, 1,63 m/s forgási sebességgel üzemelte­tett Agros-35 szórófej térbeli szórási képe 44. ábra. Intenzitás eloszlási görbe A görbe alakját elsősorban a sugárbontás módja, a nyomás nagysága, a fő- és segédíuvóka átmérőjének viszonya, a szórófej forgási sebessége, a felállítási magas­ság stb. befolyásolja. A jelleggörbe alakjától függ a szórófejek egymáshoz viszonyí­tott elhelyezése, kötése, a kívánt átfedések mértéke, végső soron az öntözött terület vízborításának egyenletessége. Az egyfüvókás szórófejek jelentős részére általában az jellemző, hogy a szóró­fejhez közelebbi területekre a sugárbontó ver egy kevés csapadékot, de a víz túlnyo­mó része a szórási távolság vége felé hullik le. A kétfuvókás szórófejeknél már kiegyenlítetteb a szórás, ha a két fűvóka kialakítása és átmérőik aránya kedvező. Azokkal a szórófejekkel lehet közel egyenletes beöntözést elérni, melyeknél az in­tenzitás eloszlási görbe a tengelyekkel háromszöget alkot, vagy rövid szakaszon víz­121

Next

/
Oldalképek
Tartalom