Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

5. Csapadékadatok feldolgozása

Határozzuk meg az ábrából a 3 évenként várható csapadékösszeget /p = 33 % /• Az ábrából megállapítható, hogy a júniusi csapadék mennyisége átlagosan 3 évenként egyszer eléri ill. meghaladja a 83 mm értéket

Ugyancsak leolvashatjuk az ábrából, hogy pl. 5 évenként 48 mm v. ennél kisebb csapadék érték várható. Az 59» ábrán az egyenes vonal az elméleti, a pontok a tapasztalati /mért/ értékeket jelzik.

^ Ci 1433 ^

c = --------------- = -----= 71,o5 mm

n 2o

Q) = ----------— = JWSÍ =± \Í833,6082 = + 28,87 mm

n - 1 V 19 V

_ Ö_ _ 28,872 _ 6>46 mm c + <5 = 71,65+28,87 = 100,52 mm \fn~ fHö * c - (5 = 71,65-28,87 = 42,78 mm

5.4.2. Havi csapadékösszegek feldolgozása Foster-Ribkin táblázat alkalmazásával ♦

A lépések a következők:

1. / Csökkenő sorrendben rendszerezzük a csapadék adatokat /Első adat az

előfordult legnagyobb csapadékérték/.

2. / Számítjuk p % értéket / p = —------------------- . loo /

n + 1

3./ Számítjuk a c értéket /c

c .

4./ Számítjuk a modultényező értéket /k = ——— /

c

2 3

5-/ Képezzük a k^-1, q /k^-1/ majd /k^-1/ értékeket.

n - 1

6./ Számítjuk a variációs tényező: /C ria tényező értékét:

majd az aszimmet-