Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
5. Csapadékadatok feldolgozása
I n C = s ZT/n -1r i=l /n - 1/ c' 7»/ A valószinüségi görbe ordinátáit /csapadék értékek/ a Foster-Ribkin táblázat adatai alapján /11. táblázat/ számíthatjuk. Bármely p valószinüséghez tartozó c /csapadékérték/ a következő összefüggéssel P számítható: c = c /C P v 4> + 1/ ahol c _P c C = a p valószinüs^gü csapadék /mm/ az adatsor középértéke /mm/ a variációs tényező a Foster-tényező A számitás táblázatos formában kerül feldolgozásra /12. táblázat/ A különböző előfordulású valószinüségü értékekhez tartozó csapadék mennyiség meghatározása után elkészítjük a csapadékvalószinüségi ábrát /csapadékossági görbét lásd. 60. ábra/. 79 o ,16226 = o ,4-029 _ -- 0,554 /n-1/ C' 1,24-264-0 15-8J8,557o 19 = 28,87 mm A kiszámított statisztikai paraméterekkel /C , C , c/ meghatározhatjuk a különböző előfordulási velószinüséghez tartozó csapadék értékeket (j) *1/ /o/ a c = c /C P V A számítást a 13* táblázat adja.
