Thyll Szilárd (szerk.): Üzemi vízrendezési praktikum (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
6. A lefolyás vizsgálata
12 Ha a Pq és pontok között felveszünk egy P* pontot, akkor ettől a ponttól a víz /PQ - P’/ : idő alatt ér le a Po-hoz, így a völgyoldalon való lefolyás ideje A P’ pontnál a rétegvonalas helyszinrajz alapján megállapítható a völgyoldal esése, s igy számítható a sebesség. A vízszintes vetületet szorozva a idővel a völgyoldal esésvonala irányában felmérendő távolságot kapjuk. Az igy szerkesztett pontok adják azt a lefolyás vonalat, amelynek adott pontjáról T/n idő alatt érkezik a viz a vizsgált mederszelvényhez. Ugyanigy járunk el a 2 T/n, 3't/n, ............. i T/n időkhöz tartozó lefolyás v onalak megszerkesztése során. A T/n időhöz tartozó lefolyás vonal által körülvett F^ terület az eső kezdetétől számított 't/n idő végén már teljesen részt vesz a csapadék összegyűjtésében, a T idő végére pedig már az egész vizgyüjtő terület bekapcsolódik /F F^/ Ha egy koordináta rendszer vízszintes tengelyén a l/n, 2 T /n ... i T" /n időket, a függőleges tengelyen pedig az *\,F,-,...F^ értékeket ábrázoljuk, akkor szemléletes módon láthatjuk, hogy az egyes részterületek hogyan kapcsolódnak be a vizgyüjtésbe /lásd. 73« ábra. Ezt az ábrát viz- gyüjtő karakterisztikának /vízgyűjtő jelleggörbének/ nevezzük. Ha feltételezzük, hogy a csapadékintenzitás állandó i = —és ugyancsak változatlan az ©</lefolyá- si tényező/ értéke akkor a F^ területről lefolyó vízhozam Q = <*i F.
