Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai

1 — 8. táblázat. A topográfiai tényező (L£) értékei

Lejtőhajlás

%

Lejtőhosszúság, m

20

30

40

50

80

100

150

200

250

300

1

0,11

0,14

0,16

0,18

0,23

0,26

0,31

0,36

0,40

0,44

2

0,17

0,21

0,24

0,27

0,34

0,38

0,47

0,54

0,60

0,66

3

0,25

0,30

0,35

0,39

0,49

0,55

0,68

0,78

0,78

0,96

4

0,33

0,41

0,47

0,52

0,66

0,74

0,91

1,06

1,18

1,29

5

0,44

0,53

0,62

0,69

0,88

0,98

1,20

1,38

1,54

1,69

6

0,54

0,66

0,77

0,86

1,08

1,22

1,42

1,72

1,92

2,10

7

0,68

0,82

0,96

1,06

1,35

1,51

1,85

2,13

2,38

2,61

8

0,81

0,98

1,15

1,27

1,61

1,81

2,22

2,55

2,86

3,13

9

0,95

1,16

1,35

1,50

1,90

2,13

2,61

3,01

3,36

3,68

10

1,11

1,35

1,58

1,76

2,22

2,49

3,05

3,52

3,93

4,31

11

1,28

1,57

1,83

2,02

2,56

2,88

3,52

4,06

4,54

4,96

12

1,47

1,79

2,09

2,32

2,94

3,30

4,05

4,66

5,20

5,70

13

1,66

2,03

2,36

2,62

3,32

3,73

4,56

5,26

5,89

6,45

14

1,86

2,27

2,64

2,94

3,72

4,17

5,11

5,90

6,59

7,21

15

2,10

2,58

3,00

3,33

4,22

4,51

5,80

6,69

7,45

8,15

16

2,34

2,86

3,32

3,70

4,68

5,24

6,41

7,40

8,26

9,05

17

2,58

3,16

3,70

4,08

5,16

5,80

7,10

8,17

9,12

10,00

18

2,84

3,48

4,05

4,48

5,67

6,37

7,80

9,00

10,05

11,00

19

3,11

3,80

4,42

5,08

6,23

6,99

8,55

9,86

11,01

12,09

20

3,40

4,15

4,83

5,37

6,80

7,62

9,34

10,79

12,01

13,18

21

3,68

4,50

5,25

5,82

7,36

8,26

10,11

11,68

13,02

14,29

22

3,98

4,87

5,66

6,30

7,98

8,95

10,95

12,61

14,11

15,45

23

4,33

5,30

6,16

6,84

8,66

9,70

11,90

13,72

15,31

16,79

24

4,65

5,70

6,62

7,36

9,32

10,45

12,80

14,78

16,50

18,09

25

5,01

6,15

7,14

7,93

10,04

11,26

13,80

15,91

17,75

19,45

A növénytermesztés és gazdálkodás tényezője (C) különböző növényfajok talajvédő hatását, a növényi maradványok mennyiségét, a kezelés módját és a termesztési módot (monokultúrás vagy vetésváltó) fejezi ki. Értéke arra utal, hogy valamely mezőgazdasági termelésbe vont területen milyen a talajveszteség a természetes állapothoz viszonyítva (RK L S). AC tényező értéke az 1—36. ábra alapján határozható meg.

A talajművelés tényezője (P) a művelés módját (lejtő irányú, vízszintes, melioráló) fejezi ki. A vízszintes szántás hatása a lejtő irányú műveléshez viszonyítva a 12%-os lejtőig jelentős. Ennél jelentősebb a melioráló talajművelés (Kamarás és társai szabadalma) hatása, melynek lényege a megfelelő rétegla- zítóval, forgatás nélküli mélyművelés hatására bekövetkező vízbefogadóképes- ség-növekedés és a talaj biológiai életének törésmentes folytatódása. A P tényező értékeit az 1—9. táblázatban közöljük.

A Wischmeier— Smith-féle talajveszteség becslési egyenletet (az USA-ban általános talajveszteségi egyenletnek nevezik, angolul Universal Soil Loss Equation, rövidítve USLE) világszerte több, mint harminc éve alkalmazzák. A kör53