Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

I. A lejtők talajvédelmi és vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A dombvidéki talajvédelem alapjai

1 — 36. ábra. Segédlet a növénytermesztés és gazdálkodás tényezőjének (C) meghatározásához

1. jó védőhatású növények (évelő pillangós), 2.-3. közepes védőhatású növények (kalászosok), 4.-5. gyenge védőhatású növények (hüvelyesek), 6. — 7. rossz védőhatású

növények (kapások)

1—9. táblázat. A tal^jművelés tényezője (P)

Lejtő,

%

A talajmúvelés tényezője, P

lejtő irányú művelésnél

vízszintes

művelésnél

melioráló

talajművelésnél

0-5

1,0

0,50

0,20

5-12

1,0

0,60

0,22

12-17

1,0

0,80

0,30

17-25

1,0

0,90

0,34

nyezetvédelmi szempontok, valamint az új eróziós modellek alkalmazása a lehetőségek bővülését és ugyanakkor a pontosság növelését teszik lehetővé. Ráadásul a Wischmeier—Smith-féle egyenlet kizárólag a felületi (réteg-) erózióból származó talajveszteség becslésére alkalmas, de ugyanakkor egyre fokozódik az igény a koncentrált vízmozgás eredményeként kialakuló mélységi eróziós formák által okozott talajveszteség becslésére valamint a táj felületén illetve a vízfolyásokban történő hordaléklerakódás előrejelzésére alkalmas módszer kidolgozása iránt.

Az erózióval kapcsolatos korszerű elméleti ismeretek, a kutatási eredmények, a számítástechnika, és a rendelkezésre álló adatbázis lehetővé tette az USA-ban a talajveszteség-becslési egyenlet továbbfejlesztését. Ezt a célt szolgálja az USA Talajvédelmi Szolgálata (USDA-SCS) és más intézmények által kidolgozott „Vízerózió Előrejelzési Projekt" (Water Erosion Prediction

54