Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 2. Thyll Sz.: A völgyfenékrendezés vonalmenti feladatai

gazdálkodás egységes szemlélete alapján a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kell végrehajtani. Ez egyrészt azt jelenti, hogy csak azok a vizek vezethetők le, amelyek az adott környezetben károsak, illetve visszatartásuk vagy hasznosításuk csak jelentős költséggel oldható meg, másrészt a patakszabályozás nem okozhatja a környezet olyan jellegű károsítását, amely az élővilág károsodását, a táj esztétikai értékének csökkenését okozza.

A patakszabályozás elsődleges célja a patakban bizonyos valószínűséggel várható (lásd II —1.2.6. fejezet) árvizek kiöntésmentes levezetése a meder olyan kialakításával, hogy az alkalmas legyen a völgyfenéki területek vízrendezése során befogadóként való igénybevételre, és ugyanakkor a rendezett patak műveivel együtt illeszkedjék az adott tájba, környezetbe.

A patakszabályozás fogalomkörébe tartoznak tehát mindazon beavatkozások, amelyek az árvizek és a hordalék kártétel nélküli levezetését vagy visszatartását, a meder állandósítását, a patak vizének hasznosítását, a környező völgyfenék talajvízszin-szabályozásának lehetővé tételét és a patak és a völgyfenék ökológiai viszonyainak megtartását vagy javítását célozzák.

A folyószabályozással ellentétben, a patakszabályozásnál a teljes megtervezett szelvényt kell kiépíteni, tehát a víz mederalakító munkájára ennél a beavatkozásnál nem számítunk.

Mindezek értelmében a szabályozás nemcsak egy vízfolyásra, hanem a vízgyűjtő teljes egészének vízrendszerére kiterjed, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy az egyes mederszakaszok ne legyenek túlterhelve. Ennek érdekében egy vízrendszert mindig azonos előfordulási valószínűségű vízhozamra kell kiépíteni.

A patakszabályozást a következő indokok teszik szükségessé:

— a rendezetlen vízgyűjtő miatti függőmeder és ennek következtében a völgyfenék vízlevezetésének hiánya,

— a növényzettel (fák, bokrok) benőtt meder miatti szelvénycsökkenés, valamint a kis esés következtében a patak nem képes kiöntésmentesen levezetni az egy-egy záporból származó lefolyó árvízi vízhozamot,

— az elfajult kanyarok miatt a patak utakat, vasutakat és más létesítményeket veszélyeztet,

— a völgyre vonatkozó átfogó fejlesztési tervben olyan építmények elhelyezése várható, amelyeket védeni kell,

— a völgyfenék mezőgazdasági hasznosítása,

— vízhasznosítási, vízkészlet-gazdálkodási célból a patakon műtárgyak építésére kerül sor.

Az előzőekben vázoltak értelmében a kisvízfolyás-rendezés (patakrendezés) célja mederbővítéssel, átmetszéssel, mederáthelyezéssel vagy szabályozó műtárggyal a pataknak a mértékadó (kiépítési) vízhozam kiöntésmentes elvezetésére alkalmas állapotba hozása, a meder állandósítása, illetve a völgyfenéki vízrendezés lehetőségeinek megteremtése.

216