Thyll Szilárd (szerk.): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1992)

II. A völgyfenéki területek vízrendezési feladatai - 1. Thyll Sz.: A völgyfeneki vízrendezés alapjai

mwm.

:-Ki < K

.1 "f... 2

K1' . •

k;=k2

'2 •

WWW. WwMW'

0| b, c, dj

m finomszemcsés -------piezometrikus felszín

i i i i

félig vízzáró | . . | vízado réfeg

falajvizszinf

kulásának függvénye.

A morfológiai vizsgálat keretében határozzuk meg a vízválasztó nyomvonalát és így a vízgyűjtő terület határát.

Tanulmányterv készítésekor elegendő 1:25 000 vagy 1:50 000 méretarányú topográfiai térképen tanulmányozni a felszín alakulását. Kiviteli tervezés esetén 1 : 10 000 méretarányú topográfiai térképen kell a domborzatot vizsgálni. Ezek alapján határozhatjuk meg a lejtő alakját, hajlásszögét, hosszát, a felszínen kialakult suvadások, vízmosások stb. helyét. A morfológiai vizsgálatokhoz fel lehet használni a különböző légi felvételeket. A térképi tanulmányozást helyszíni bejárással kell kiegészíteni. Ennek keretében a helyszínrajzon kiegészítő bejegyzéseket kell eszközölni az elvizenyősödött helyekre és egyéb, a tervezés során felhasználható tényekre vonatkozóan.

1.2.4. Talajhidraulikai vizsgálatok

E vizsgálatok keretében határozzuk meg azokat a jellemzőket, amelyek az elvizenyősödés okainak feltárásához, illetve annak megszüntetéséhez adnak segítséget. Ezek a következők:

— a vízvezető réteg szivárgási tényezője (k, m/d),

— a talajvíz jellege (freatikus, illetve piesztikus),

— a talajvíz áramlási iránya, áramlási sebessége,

— a talajvíz mélysége.

A szivárgási tényező mérésére helyszíni módszereket (furatos módszer, pi- ezométer-módszer, furatfeltöltéses módszer) alkalmazunk.

A mérést heterogén talajon 5 ha-onként, homogén talajon 10 — 25 ha- onként, legalább kétszeres ismétlésben kell végezni. A vizsgálatoknak a vár204

II —9. ábra. Vízvezetőréteg-típusok a) határolt, b) félig határolt, c) félig nyitott, d) nyitott