Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

3. A talajcsövezés alapjai

3.21. ábra. A háromfázisú zóna vízháztartásának elvi vázlata

nedvességmozgás formájában (M[, M0) és a talaj víztükör alatt talajvízáramlás (Z)j, D0) formájában történik be- és kilépés. A teljes rendszerből függőleges irányban az evapotranszspiráció (Ea) útján távozik víz, a belépés pedig ebből az irányból a csapadék (C). A talajnedvesség-alrendszerbe beszivárgás (B) útján juthat be a víz, és ezt a zónát táplálja a talajvízből történő párolgás (Et) is. A háromfázisú réteg függőleges irányban vizet evapotranszspiráció (E) formájában, valamint a talajvízbe való beszivárgás (Bt) tud leadni. A talajnedvesség zónája a vizet a talaj tulajdonságai alapján kialakuló talaj víz-retenciós görbének megfelelően tárolja akkor, ha a nedvességállapotban egyensúlyi helyzet következett be. A beszivárgás megbontja ezt az egyensúlyi helyzetet, és a felső talajrétegben növeli a talaj nedvességtartalmát. A vízutánpótlódás megszűnése után a talajnedvesség-zónában ható erők ismét az egyensúlyi állapot helyreállítására törekszenek. A talajvíz rentenciós görbéje homogén talaj esetén a talaj pF-görbéje segítségével állítható elő.

A talajvíz- és a talajnedvesség-zóna vízháztartását egyaránt fel lehet írni. A gyakorlatban alkalmazott vízháztartási egyenletekben általában rögzítik azt az alrendszert (zónát), amelyikre az egyenletet felírják, és ugyancsak rögzítésre kerül az alrendszer síkbeli kiterjedése és a vizsgálat időlépcsője. A talajcsövezési vizsgálatoknál általában a talajnedvesség zónájára

59