Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

3. A talajcsövezés alapjai

vizsgálati módszerek áttekintése azonban nemcsak a kiváltó okok miatt fontos, hanem azért is, mert a talajcsövezés mint vízrendezési beavatkozás változást hoz létre a hidrológiai folyamatban is, és ennek a hatásnak (az ún. drénhatásnak) a vizsgálata és figyelembevétele fontos szempont. A talajcsövezendő talajrétegben kialakuló vízbőség megjelenési formája szerint a hidrológia két fontos szakterületéhez tartozik: a talajvíz-hidrológiá­hoz és az ún. telítetlen zóna hidrológiai vizsgálatához. A talajvíz hidrológiai vizsgálatának évtizedekre visszatekintő módszere, gyakorlata van. Hidro­lógiai értelemben a talajvíz a talaj felszínközeli rétegeiben, a legfelső vízzáró réteg fölött kialakuló, a réteg(ek) hézagterét teljesen kitöltő, összefüggő gravitációs víz. Kialakulásához tehát szükség van a vízzáró rétegre, ami a gravitációs víz mélyebbre való beszivárgását akadályozza meg. A talajvíznek egy adott szelvényben való alakulását (akkor, ha a vízszintes irányú víz­mozgástól eltekintünk) a csapadék, a beszivárgási, a párolgási és a talaj kapilláris vízemelési körülményei befolyásolják. A talajvíz talajszelvényen belüli alakulását a lalajvízszinttel (talajvíztükörrel) lehet jellemezni. A talaj­vízszint lényegében egy feltételezett szint, amit a szelvényben elhelyezett észlelőkúttal lehet meghatározni. A talajvízszint kialakulásának elvi alapját a talajvíz-háztartási jelleggörbe segítségével lehet áttekinteni (Kovács, 1972). A talajvíz-háztartási jelleggörbe (3.20. ábra) a beszivárgás és a párolgás egyenlegéből indul ki. Egy talaj beszivárgási és párolgási görbéjének a mély­ség függvényében való előállítása után a két görbét összegezve határozhat­juk meg azt a szintet, ahol a talajvíztükör kialakul. A talajvíz-háztartási jelleggörbéből megállapítható az egyensúlyi szint (a jelleggörbe zéruspontja). Az egyensúlyi szint fölötti tartományban a párolgási veszteség meghaladja a ő7 :i.'20. ábra. A lalujvíz-liázturtási jelleggörhr

Next

/
Oldalképek
Tartalom