Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
már meghaladja a kicserélhető kationok 30%-át. Szikes talajról (nátrium- talajról) van szó abban az esetben, ha a kicserélhetőnátrium-tartalom meghaladja az S (ESP — exchangable sodium percentage) érték 5%-át. Abban az esetben, ha a nátriumtartalom 15%-nál is több, erősen szikes talajokról beszélünk. Ha a talajokban előforduló Ca, Mg, K és Na meghalad egy bizonyos határértéket, akkor rontja a talaj szerkezetét. A szerkezetromlás a vízáteresztő képesség csökkenésével jár együtt. A 3.9. ábrán a talajok kicserél- hetőkation-tartalma és sótartalma függvényében mutatjuk be a vízáteresztő képesség változását. A talajszerkezet romlása szempontjából a 30%-nál nagyobb kicserélhető magnéziumion-tartalom, illetve az 5%-nál nagyobb nátriumion-tartalom számottevő. A talaj vastartalma (Fe+ + ) elokkeresedési veszélyt rejt magában. Az okkeresedés a talajcsövezés hatására (háromfázisú talajállapot) lejátszódó oxidációs folyamat. Lényege, hogy a kétértékű vas (Fe + + ) a levegősebb körülmények között háromértékű vassá (Fe + + + ) oxidálódik. A vasokker vöröses színű csapadék, amely a drénárok és környezetének vízvezető képességét károsan befolyásolja, a talajcsőben való kicsapódása pedig a cső vízszállító képességét csökkenti, illetve a belépőnyílások eltömődését okozza. A folyamat az erre hajlamos területen a csatornák falán, illetve a fakadó vizekben is megfigyelhető. Az okkeresedésre való hajlam meghatározásával részletesen a 4.3. fejezetben foglalkozunk. 3.2. A talajcsövezés hidraulikai alapjai A talajcsövezés hidraulikai alapjainak összefoglalása keretében azon vízmozgási törvényszerűségeket mutatjuk be, amelyeket a drén- rendszerek különböző elemeinek vizsgálatánál, méretezésénél lehet felhasználni. í Energiaviszonyok. A hidraulikának is az egyik alaptörvénye az energiamegmaradás elve. Egy zárt rendszeren belül energia nem veszhet el, nem is keletkezhet. A víz mozgása közben különféle energiákkal rendelkezhet. Zárt rendszeren belül ezeknek az energiáknak az összege egy áramvonal különböző pontjain egyenlő. Áramvonalnak nevezzük azt a síkbeli vagy térbeli görbét, amelyen egy elemi vízrészecske az 1 jelű pontból a 2 jelű pontba jutott (3.10. ábra), térfogategységére vonatkozóan három energiafajtával rendelkezik: — kinetikus vagy mozgási energiával (1/2 gv!) — helyzeti energiával (of!) — nyomási energiával (p). Tételezzük fel, hogy az elemi vízrészecskének az 1 jelű pontból a 2 jelű pontba való jutását semmilyen ellenállás nem akadályozza, vagyis energiaveszteség nincs, akkor a két pontban a különböző energiák összege egyenlő, vagyis (1/2 pnJ+ q gz + p)i = (l/2pv!+ ggz + p)t = állandó, (3-14) 41
