Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
ahol: v — a vízrészecske mozgásának sebessége, g — a víz sűrűsége, g — a gravitációs gyorsulás, s — a vizsgált pont viszonyítási sík feletti magassága, p — a nyomás. A (3-14) összefüggés tehát csak abban az esetben igaz, ha a vízrészecske egy áramvonal mentén mozgott, az áramlás permanens (időben állandó) volt és az energiaveszteség elhanyagolható. Permanens az áramlás abban az esetben, ha az áramlási jellemzők, elsősorban az áramlás sebessége egy adott helyen időben állandó. Akkor, ha az áramlási jellemzők egy adott helyen időben változnak, nem permanens (változó) vízmozgásról beszélünk. A (3-14) összefüggés a Bernoulli-egyenlet, amelynek általános alakja 1/2 qv2+ ogz + p = állandó. (3-15) A gyakorlatban (pl. a talajvízmozgás vizsgálatánál) a kis mozgási sebesség miatt a kinetikai energiát el szokták hanyagolni, így a teljes energia- mennyiség ggz+p = állandó. Ez az összefüggés egységnyi térfogatú folyadékra vonatkozik. Áttérve az egységnyi tömegre vonatkoztatott energiára, az összefüggés:-H— + Z = állandó = h [ml (3-16) 29 alakú lesz, ahol h a teljes hidraulikus energia (az ún. nyomómagasság), ami nyomási energiára (pgg) és helyzeti energiára (z) osztható. A (3-16) összefüggéssel lehet leírni a talajvíz potenciálját, ami tehát a talajvíz szintje alatt tetszőlegesen kiválasztott viszonyítási síkra vonatkozik. Sebességviszonyok. A vízmozgás másik fontos alaptörvénye az anyagmegmaradás elve. Eszerint egy elemi térfogategységbe beáramló és onnan kiáramló folyadék térfogatának egyenlőnek kell lennie (a vizet ebben az esetben összenyomhatatlannak tartjuk). Az elemi térfogategység legyen egy olyan elemi kocka, amelynek oldalhosszúságai dx = dy = dz (3.11. ábra). A folyadék elemi idő alatt (dt) áramlik át a kockán. Az egyenlőségnek nemcsak a belépő és a kilépő víztérfogatra, hanem annak elemi idővel szorzott értékére 42 3.10. ábra. A mozgó energia fajtái
