Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
térfogaton (n) a talajban levő hézagok térfogatának a teljes minta térfogatához viszonyított arányát értjük: V — V P n = ----100 = ° 100 (térf.%). (3-3) a hol: n — a hézagtérfogat (térf.%). V — a minta teljes térfogata. Ft — a szemcsék (azaz a tömör rész) térfogata. Pö — a talaj teljes pórustérfogata (F — F,). A talajmechanikában a hézagtérfogatnál szívesebben használják a hézag- tényezőt (e). A hézagtényező a talajban levő hézagok térfogatának a talaj szilárd alkotórészének térfogatához való viszonya: ahol: e — a hézagtényező, V — a minta teljes térfogata, Ft — a szemcsék térfogata, Pö — a talaj teljes pórustérfogata. A talaj térfogatszázalékban kifejezett nedvességtartalmának meghatározásakor a vízzel kitöltött hézagteret (Fv) kell a teljes minta térfogatához (F) viszonyítani (3.4. ábra), tehát: V ivv — -jA 100 (térf.%), (3-5) ahol: wv — a talaj nedvességtartalma (térf.%), Fv — a vízzel kitöltött hézagtér, F — a minta teljes térfogata. A talaj nedvességtartalmát gyakran szokták a teljes hézagtérfogatához (összes pórusteréhez) viszonyítani. Ez a pórus-nedvességtartalom, (a talaj- mechanikában relatív nedvességtartalom) tehát az r = (%) (3-6) összefüggéssel számítható ki, ahol: r — a talaj relatív nedvességtartalma, Fv — a vízzel kitöltött hézagtér, P — a talaj porozitása. Az így kiszámított érték az agrotechnikában használt víz — levegő arány vízrésze százalékban. A (3-6) összefüggést a talajmechanikában az wg g t (3-7) alakban szokták felírni, 32
