Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
3. A talajcsövezés alapjai
3. A talajcsövezés alapjai A talajcsövezés megoldásához, a szükséges előmunkálatokhoz, a műszaki tervezéshez, a drénrendszer megépítéséhez és üzemeltetéséhez a talajcsőrendszerben és környezetében lejátszódó folyamatokra vonatkozó ismeretek szükségesek. A talajcsövezés közvetlen környezete a talaj, amelyre vonatkozóan a talajtan, a talajmechanika ismeretanyagát, összefüggéseit kell felhasználni. A talajcsövezés módját, feltételeit a hidrológiai viszonyok befolyásolják. A drénrendszer működésekor szivárgáshidraulikai és csőhidraulikai jelenségek játszódnak le. A talajcsövezés szoros összefüggésben van az alkalmazandó és alkalmazható agrotechnikával, a növénytermesztési feltételekkel. A talajcsövezéshez tehát talajtani, tatajjizikai, talajkémiai, talajmechanikai, hidrológiai és hidraulikai, valamint agrotechnikai alapismeretekre, alapokra van szükség. A könyvnek nem célja ezen ismeretek részletes tárgyalása, hiszen az érintett szakterületeken számos, jó áttekintést adó szakkönyv, szakcikk áll rendelkezésre. A fogalmak egyértelműsítése, az ismeretek felfrissítése és az egységes értelmezés céljából azonban célszerűnek láttuk a talajcsövezéshez szorosan kapcsolódó alapismeretek összefoglalását. 3.1. A talajcsövezés talajtani, talajmechanikai alapjai A talaj a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. A talaj alapvető termelőeszköz: a mezőgazdasági termelés legfontosabb, a növénytermesztés nélkülözhetetlen eszköze, élettere. Fizikai értelemben a talaj egy térben és időben változó, háromfázisú polidiszperz rendszer. A három fázist a szilárd (talajrészecskékből álló), a cseppfolyós (a talajrészecskék közötti hézagokban levő vízből, nedvességből álló) és a légnemű (a talajlevegő) fázis alkotja. A talaj polidiszperzitását az adja, hogy benne különböző méretű és halmazállapotú alkotórészek vannak szétosztva (diszpergálva). A talajban fizikai, kémiai és biológiai folyamatok játszódnak le. Ezek a folyamatok is hozzásegítik a talajt ahhoz, hogy a benne élő növényeket képes legyen ellátni vízzel, levegővel és tápanyagokkal. A talaj a talajképző kőzetekből fizikai és kémiai mállás, valamint biológiai talaj képződési folyamatok hatására alakult ki. Az eltérő tala jképző hatásoknak megfelelően különböző talajtípusok jöttek létre. A talajtípus a talajtan legfőbb osztályozási egysége. A talajképző folyamatok a talaj szerkezetének kialakulására is hatással voltak, de a talajszerkezet alakulásában a fizikai, a biológiai és a kémiai folyamatok játszották a fő szerepet. A talaj egyik legfontosabb jellemzője a termékenysége. A termékenység lényegében a talaj azon tulajdonságainak összessége, hogy szerkezettel és biológiailag feldolgozott tápanyagokkal rendelkezik, képes a vízvezetésre, a víztározásra, a levegő befogadására és a tápanyagok felhalmozására. A termé25
