Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

2. A talajcsövezés múltja, jelenlegi helyzete, fejlesztése

\ szélesebb körben kezdtek gépeket használni. Részint a gépesítés, részint a szállítás újszerű megoldása vezetett az 1960-as évek elején a műanyag csövek megjelenéséhez. A fejlődésnek ezt a szakaszát Bellin (1973) értékelte. A talaj­csövezés egyre fokozódó és tökéletesedő építési megoldásai, valamint az alkalmazott anyagokban folyó változások a költségek csökkenéséhez, de egy­ben újabb problémákhoz is vezettek. Az új technológia alkalmazásával ugyanis olyan területek talajcsövezése is gazdaságossá vált, amelyek dréne­zését régebben nem lehetett megvalósítani. Az ezeken a területeken ki­épített drénrendszerek azonban gyakran nem hozták meg a kívánt eredményt, és ez új lendületet adott a további kutatásoknak. A műszaki fejlődés az utóbbi évtizedekben több tekintetben is megelőzte az elméleti kutatásokat, mint ahogy ez például Christop, Collins (1977) cikkéből is kitűnik. Guyon (1975), Bellin (1973), Trafford (1970), Skinkisz (1974), Dvorák (1979) és mások — napjainkban időszerű — felfogása szerint a talajcsövezést a körülményeknek megfelelően mélyszántással, mélylazítással, vakond­drénezéssel, kémiai és biológiai anjmgok alkalmazásával együtt lehet csak a mezőgazdasági céloknak jól, megfelelően alkalmazni. r i ... 2.2. A talajcsövezés jelenlegi helyzete, fejlesztése A komplex talajjavítási munkák előfeltételeit, amelynek ré­sze a talajcsövezés is, az 1961. évi VI. számú, ún. földtörvény és a 3004. számú kormányrendelet teremtette meg. Ennek alapján kezdődtek el az Őrség területén a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek intenzív víz- rendezési munkái. Jelenleg az országban több mint 40 000 ha talaj csövezett terület van (Wittmanné, 1981), amely a talajcsövezéssel javítható területekhez képest mindenképpen kevés. A talaj csövezésben rejlő lehetőséget felismerve az utóbbi időben e munkálatok üteme erőteljesen növekedett, ennek eredménye­ként jelenleg 10 000 hektár körüli területet talaj csöveznek évente. A talajcsövezési feladatok felmérésére 1961-től kezdődően több tanul­mány, előterjesztés készült. (Országos Vízgazdálkodási Keretterv, 1965: VIZITERV, 1967; Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1968; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1968; Szabó, 1971; VITUKI, 1970 stb.) A feladatokra vonatkozó elképzelések elsősorban azt tanúsítják, hogy a talajcsövezési munkák volumene és helye vitatott kérdés. A 2.1. táblázatban az 1965-ben közreadott Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1961 — 1980 időszakára vonatkozó előirányzatok és a ténylegesen megépült talaj csövezett területek nagysága látható. A jelentős eltérés oka az, hogy a Keretterv elsősorban a rét és a legelő talajcsövezését (víztelenítését) irányozta elő, az üzemek viszont — felismerve a talajcsövezés talajjavító hatását — elsősorban szántóföldi területeket alagcsöveztek. Ez az egyik oka annak is, hogy az utóbbi években a munkák súlypontja az Alföldre helyező­dött át. 1975-ben például a talaj csövezett területeknek csak 10%-a, 1980-ban viszont már 26%-a volt az ország keleti felében. Ha a sík vidéki területeket 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom