Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)

2. A talajcsövezés múltja, jelenlegi helyzete, fejlesztése

2.1. táblázat. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1985) talajcsövezésre vonatkozó előirányzata és az 1980-ra megvalósult talajcsövezett területek

Megye megnevezése

1961 -80-as időszak terve ha

1980-ra megvalósult ha,

Baranya

4 555

3 328

Bács-Kiskun

4 520

25

Békés

3 205

Borsod-Abaúj-Zemplén

864

Csongrád

2 679

Fejér

1 255

Győr-Sopron

90

3 041

Hajdú-Bihar

1 403

Heves

368

Komárom

1 172

Nógrád

907

Pest

600

19

Somogy

500

4 371

Szabolcs-Szatmár

1 052

Szolnok

38

Tolna

235

Vas

29 200

9 010

Veszprém

1 200

1 228

Zala

28 600

6 861

Összesen

69 265

41 060

2.2. táblázat. .1 rossz vízgazdálkodású talajok

Sor- I

szám i Tájegység, típus

Területnagyság

ha

1.

nyugat-magyarországi kötött, pszeudoglejes barna erdőtalajok (Őrség — Hetés — Göcsej)

240 000

2.

kötött, rossz vízgazdálkodású öntéstalajok (Dráva menti, Szatmár-Beregi öntéstalajok stb.)

160 000

3.

’alföldi, szolonyec jellegű szikes területek s és kötött, sós réti talajok

820 000

4.

sós (szolonesák) és mélyben sós, rossz vízgazdálkodású talajok

48 000

5.

rossz vízgazdálkodású szerves talajok

(Hanság, Kis-Balaton-Nagyberek, Ecsedi-láp stb.)

98 000

Összesen

1 36C 000

23