Thyll Szilárd – Fehér Ferenc – Madarassy László: Mezőgazdasági talajcsövezés (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983)
1. A talajcsövezés célja, szükségessége, jelentősége
víztartó képességük, gyakran duzzadásra, zsugorodásra hajlamosak, vagy ha káros sókat tartalmaznak, megfolynak. Ez azt jelenti, hogy a vizet nehezen fogadják be, de a beszivárgott vizet nehezen is adják le. A talajesőhálózat segítségével ezekből a talajokból a ter mőréteg felesleges, káros vizét lehet levezetni, amit a talaj a gravitáció ellenében nem tud visszatartani. Ezzel nemcsak a talaj fedőrétegének telítődése szűnik meg, hanem a talajnedvesség-'potenciálok kedvező alakulásával a teljes talajszelvény nedvességprofiljában a mezőgazdasági termelés számára kedvező átrendeződés megy végbe. Ezt a folyamatot azért nevezik talajnedvesség-szabályozásnak, mert a talajcsövezéssel megoldható a felesleges víz szabályozott elvezetése, sőt a talaj vízkapacitásának jobb kihasználása, megnövelése is. Ez a nedvességszabályozás azonban csak elvezető- és nedvességkiegyenlítő funkciót jelent, nedvesség-visszapótlásra általában nincs mód. A vízutánpótlás természetes úton, a csapadékból történik. A talajnedvesség-szabályozás közvetlen és közvetett célokat egyaránt szolgál. A közvetlen cél a termőréteg optimális nedvességviszonyainak (nedvességpoten- ciál-viszonyainak) kialakítása. Ezzel el lehet érni, hogy a növények a talaj telítődése miatt ne károsodjanak, ne csökkenjen a termés. Ezzel a mező- gazdasági termelés biztonságát lehet megalapozni vagy növelni. A talajnedvesség szabályozásának közvetett célja, hogy a mezőgazdasági táblán elvégzendő agrotechnikai műveletek számára megfelelő körülményeket teremtsen. Ez azt jelenti, hogy az egyes agrotechnikai műveleteket megfelelő időben és minőségben el lehet végezni, mert a tábla nedvességállapota lehetővé teszi a különböző erőgépek és munkagépek táblán való mozgását. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis a mezőgazdasági üzemek egyes agrotechnikai műveleteket még jelentős többletenergia-ráfordítás árán is elvégeznek, de ezeknek a munkáknak a minősége sem kielégítő, utómunkákra van szükség. Külön figyelmet érdemel az energiafelhasználás. Kedvező nedvesség- tartalom esetén ugyanis a munka jó minősége mellett átlagos energiafelhasználásra számíthatunk. Abban az esetben, ha egy-egy adott műveletet nem a számára optimális nedvességtartalomnál végzünk el, nemcsak a minőség romlik, hanem esetleg az energiafelhasználás is nő. Az egyes agrotechnikai műveletek megismétlése vagy a menetszámok növekedése egyértelműen a felhasznált energia növekedéséhez vezet. Az ezeket feleslegessé tevő talajcsövezés tehát a termelési költségeket is jelentősen csökkenti. Vízgazdálkodási értelemben a talajnedvesség-szabályozás a vízzel való lehető legtakarékosabb gazdálkodás megoldása a mezőgazdasági tábla szintjén. Lehetővé teszi a felszínre jutó csapadékvíznek a talajba szivárgását, a talajszelvény víztároló képességének teljes kihasználását. így csak az a víz- mennyiség (nedvességtartalom) kerül elvezetésre, amit a talaj visszatartani, tározni nem tud. Kísérleti és üzemi tapasztalatok szerint a csapadékvíz jelentős része éppen a talajcsövezés hatására tud beszivárogni a talajba, ezért a természetes vízutánpótlódási viszonyok is kedvezőbbek a talajcsövezett talajokban. 15
