Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 3. A tározók tervezése
leg kisebb települési kárt okozhatna, és két fokozattal magasabbra, de max Qo.i%-os értékre kell felvenni akkor, ha a gátszakadás igen jelentős mezőgazdasági vagy települési kárt okozhatna. Az árapasztók méretezésére értékadó árvízhozam megválasztását az esetleges gátszakadás által okozott kár nagysága azért befolyásolja, mert külföldi tározók több évtizedes megfigyeléséből készített statisztikai feldolgozás szerint a tározók tönkremenetelét legtöbb esetben az árapasztó műtárgy elégtelen mérete okozta. Itt nagy szerepet játszik a különböző valószínűségű árvízhozam meghatározásában rejlő bizonytalanság a kellő hosz- szúságú vízhozamadatok hiánya miatt. Határozott tendencia figyelhető meg, hogy az árapasztókat világszerte az egyre kisebb valószínűséggel előforduló árvízhozamra méretezik. Nem ritka az olyan döntés sem, hogy az árapasztót Qo,i%, vagy ennél kisebb előfordulási valószínűségű árvízhozamra méretezik. Az árapasztó kialakításával biztosítani kell, hogy az külső beavatkozás nélkül automatikusan vezesse le a teljes mértékadó vízhozamot. Indokolt esetben a mértékadó árvízhozam bizonyos hányada külön kezelést igénylő szerkezettel is lebocsátható, ha állandó kezelő tartózkodik a helyszínen. Nem tekinthető automatikusan működő szerkezetnek az ellensúlyos, úszós vezérlésű billenőtáblás elzárószerkezet, melyet csak önműködő árapasztóval együtt ajánlatos alkalmazni. Az árapasztó műtárgyra általában nem szabad gerebet, halrácsot, vagy más eltömődést elősegítő szerkezetet elhelyezni. Erre rendszerint nincs is szükség, mert a halak a sebesen folyó, zúgó vizet elkerülik. Ha ilyenre mégis szükség lenne, a gátkorona magasságát kell annyival növelni, amennyivel a rács vagy gereb az árapasztó bukóéle fölé nyúlik. Az árapasztó műtárgyon átvezetett víz általában mesterséges mederbe (alvízcsatornába) jut, majd ezen át kerül a természetes vízfolyás medrébe. Az árapasztó műtárgy alsó végénél megfelelő energiatörőt kell tervezni, hogy a víz rombolás nélkül lépjen be az alvízcsatornába. Az alvízcsatornát a hozzácsatlakozó természetes mederrel együtt az árapasztó szerves folytatásának kell tekinteni a hidraulikai számítások és a meder kialakítása szempontjából. Az árapasztó műtárgy szerkezeti kialakítása a mértékadó árvízhozam, a vízgyűjtőterület jellege és nagysága, valamint a helyi adottságok függvényében egyedi tervezési feladat. Az árapasztó kialakítására a következő típusok javasolhatók: Megkerülőcsatornás földárapasztó Az árapasztó legegyszerűbb típusa. A tározó üzem vízszintjével azonos fenékszintű földcsatorna, mely szélesküszöbű bukóként működik. A föld- csatorna fenékszélességét a mértékadó árvízhozamra kell méretezni. A megkerülőcsatornában a víz felgyorsul, ezért esését egy, vagy több bukó építésével szükséges csökkenteni. A bukó kialakítása szárazon, betonba rakott terméskőből; betonból; vagy vasbetonból történhet. Megkerülőcsatornás földárapasztó főleg kötött agyagtalajoknál kerül alkalmazásra. A völgyoldalak hajlása 15%-nál itt nagyobb nem lehet. 61
