Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok
vetődéseket, továbbá a környező talajvíz elhelyezkedését és áramlási viszonyait. A tározómedencét alkotó partoldalak állékonyságát elsősorban olyan esetben kell vizsgálni, ahol a partoldal elmozdulása valamilyen létesítmény állékonyságát veszélyezteti, vagy a tóba becsúszó földtömeg a tározó létesítményeinek megrongálódását, esetleg a hasznos tér káros feltöltődését okozhatja. Ezért a partok földtani viszonyait, kőzettani összetételét, a rétegződés! viszonyokat, a repedezettséget, a kőzetek fizikai tulajdonságait vizsgálni kell. A partoldalak várható átalakulására és az átalakulás időbeni lefolyására csak úgy lehet következtetni, ha a geológiai viszonyokat a meglevő alaktani, lefolyási, éghajlati viszonyokkal és a növényzettel való beborító ttsággal együtt értékeljük. 2.53 Kizárási szelvény vizsgálata Az elzárási szelvény alatt a völgyzárógát tengelye értendő. Feltárását annak szem előtt tartásával kell végezni, hogy sok esetben a feltárás eredményétől függ a tározásnak a választott helyen való megvalósíthatósága. Az elzárási szelvény vizsgálatának mindazokra a kérdésekre választ kell adnia, amelyek a gát alatti rétegek statikai igénybevételével és szivárgási kérdéseivel kapcsolatosan lényegesek (osztályozó jellemzők, állapotjellemzők, nyírási paraméterek, összenyomhatóság jellemzői, vízvezetőképesség, a kritikus hidraulikus gradiens). Az elzárási szelvény feltárásához az aknákat és fúrásokat olyan sűrűn kell telepíteni, hogy a talajrétegek helyzetére (elhelyezkedés, kiékelődés, törvényszerűségek, minőség) vonatkozóan nyitott kérdés ne maradhasson. Az elzárási szelvény feltárására nehéz előírást adni. A völgy geológiai felépítése, morfológiája, a gát hossza és magassága alapján dönthető el a talajmechanikai feltárás sűrűsége és mélysége. Általában először a völgy mélypontján és a kétoldali bekötésnél szokás az első nagyátmérőjű fúrásokat kijelölni. A talált rétegződéstől függően a további feltárási pontok is kitűzhetők, további nagyátmérőjű fúrással, vagy már kisátmérőjű fúrás besűrítéssel, esetleg aknákkal. Nagy talpszélességű (50—100 m) gátak esetén nemcsak az elzárási szelvényt (gáttengelyt), hanem azzal párhuzamosan is célszerű egy-egy feltárási szelvényt telepíteni. így a talaj rétegződésről alkotott kép síkbeliről térbelivé tehető. A feltárások mélységét általában a vízmélység másfélszeresével azonos mélységig kell előirányozni. Ha a vízzáró alapkőzet az előirányzott mélységnél magasabban fekszik, akkor a feltárás az alapkőzeten befejezhető. Ha a fúrásokban vízvezető talajban ér véget az előirányzott mélység, akkor legalább néhány ponton törekedni kell a vízvezető talaj alatti vízzáró réteg, vagy alapkőzet elérésére. A vízmélység négyszeres értékének megfelelő furatmélység elérése után általában nem kell a feltárást folytatni, ilyen esetben a vízvezető talajt méretezési szempontból végtelennek lehet tekinteni. Ha az altalajban képlékeny, puha és folyós konzisztenciájú 39
